Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)

1926. április 28. IV. rendes ülés

ilyen jogegységesitésben való részvétel az utóbb említett vagyis a kisebb népek részéről, melynek köz'je nemzetünk is tartozik, a való eredményt tekintve volta- képen nagyban-egészben mégis csal: inkább egyoldalú joglemondás jellegével-bir,mint megfelelő viszonzás nélkül való beolvadás ama nagy nemzetek jogi világába s ezzel nemzetünk részéről egyszerű feláldozása

az intézményi individualitásnak.Nem hallgathatjuk el továbbá ezen alkatomból, miszerint Karunk kebelében képviselve van, még pedig nem ás valami

nagyon elszigetelten az a felfogás is, amely történelmileg fejlődött és alakult jogintézményeinkre úgy tekint,mint históriai magyarságunk s illetőieg~nemzetisé- günknek integráns alkotó részeire és elemeire, és amelynek szemében tehát az imént jelzett feláldozása az intézményi individualitásnak a világbéke s illetőleg a nemzetek örö^kidőkre való Összebékíüésének vélt érdekében* nem lenne egyéb -a nemzeti * egyéniségnek s a nemzeti lét ebben is rejlő egyik támasztékának céltalan odadobásá- nál hiú ábrándok és utópiákért

Van az eddig méltatott vagyis a t • jogegységesitésre vonatkozó érdeken és indokon felül, még egy másik megfontolás is, amely a M.Kül.Társaságot a jelen, -az összehasonlító törvénytudomány kollégiumát tárgyszó indítvány megtételére ösztönözte. Ezt az indokot a magyar delegátió különös tekintettel hazai viszonyainkra maga részéről fűzi jelesül hozzá mint saját különleges megfontolását a Népszövetségi Uniónak az említett indokához. Ezen, hogy a felirat sa-