Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)

1926. február 11. III. rendes ülés

lön meghatározzák egyfelől a jogtudományi, másfelől az államtudományi doktori képesítés megszerzésére szükséges, lényegében egységes joganyag ismeretének egész tartalmát és terjedelmét , amelyet a többrendbeli szigorlatok között csupán csak technikailag megosztanak, úgy,hogy voltaképen minden egyes különálló

doktori képesitő eljáráson belül is a doktq• .

ri képesités egységességénél fogva és illetőleg ennek nézőpontjából a korábban sikerrel megáilőtt szigorlatok tárgyai a következő szigorlatokba betudatnak, A szigorlati tárgyaknak ez a betudáma mégislegszembeszö- köbben, úgyszólván kézzelfogható realitásban nyilvánul meg a szigorlati szabályzat 5.§-a szerint való u.n.kiegészítő szigorlatok rendszeresítésének módjában,amikor azoknak tárgyai köréből kifejezetten kihasitvák azok a tanulmányi szakok,melyekből az első doktori képesitő eljárás során a jelölt már sikerrel szigorlatozott.-» - ? t* ) V „ r;

Ilyképen kétséges nem lehet,hogy a szig.szab.5.§-ában rendszeresített u.n.kiegészítő szigorlatok nem képviselnek a doktori képesités elnyerése szempontjából inV-" «0 **. »V tézményszerüen különálló szigorlatokat, az azokra való jelentkezésnek elfogadásával nem indul meg magába zárt különálló doktori ké- pesitő eljárás,- amit egymagában már az a körülmény is bizonyít, hogy ezekre a kiegészítő szigorlatokra pusztán a végbizonyítvány alapján külön jelentkezni nem is lehet,- hanem annak kiegészitéseképen csupán csak folytatódik az első képesitő eljárás. És ezért ezek a kiegészítő szigorlatok csak folytatásai az első doktorátusi szigorlatoknak. Következésképen letételüknek a tud.egyetemek szerint való illetékességére nézve a szigorlati rend-