Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)

1926. február 11. III. rendes ülés

lati értelmezés vonatkozásiban pedig-mint a korábbiakban reá utaltunk volt a szegedi kar válasziratának első pontjából kitűnőieg a két tud.kar között teljes és tökéletes az összhang.

A szabály értelmezésben való eltérő felfogás a két kar között csak azon fordul, hogy amig karunk az egyik doktorátusnak másik- >, .» v i í «

ká kiegészitése végett a szigorlati szabályzat 5.5-a által rendszeresitettm.n.kiegészítesz igorlatokat az első doktorátusra képesítő szigorlatok folytatásának tekinti és ilyképen a 4.§-beli rendelkezés alá subsumál-ja abban az ért etetésben, hogy a doktorjelölt ezen kiegészítő szigorlatokra is csak ugyanannak a tud.egyetemnek jog-és államtudományi karánál jelentkezhetik,amelynél első doktorátusát szerezte, addig a Ferenc József tud.egyetem jog-és államtudományi kara a másik doktorátusra képesítő u.n.kiegészítő szigorlatoknak ép- ► penoly különváló és önálló doktori képesítő eljárási jelleget tulajdonit,mint akár az egyik akár a másik doktorátusra képesítő, a szigorla- ti szabályzat 2.és 3.§§-aiban rendszeresített teljes tárgyú szigorlatoknak. Ebből a kiindulástól pedig arra következtet, hogy ezen kiegészítő szigorlatokra a jelölt éppen úgy szabad választása szerint való bármelyik tud.egyetem jogi karán jelentkezhetik,amint végbizonyítványa alapján az első doktorátus megszerzése végett megtehette.

Meggyőződésünk szerint a szegedi kar tévedésben van a szig.szab.5 5-ával rendszeresített, a szónak legteljesebb értelmében vett kiegészítő szigorlatok jellegének és a doktori szigorlatok sorában elhelyezkedésének kérdésében. Mert ezek a szigorlatok nem az el-