Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1915-1916 (HU-ELTEL 7.a.16.)

1915. december 15. IV. rendes ülés

után úgyis alig érhetnénk el,hissen 3 a kirendeléshez ragaszkodik.De a híren- . delés jogérvényessé gét az állít ólagos

i

ajánlás be nem párása úgy sem érinti ,nem még. akkor sem^ha t egyik, föl,hogy az állítólagos ajánlási jog oly valóságos 3 gyetemij

jog,mint p r.nzYt a nszé kék bet öltéséné 1 a joggal kifejezetten biztosított candt- dálási jogunk.Még ennek a candidálási jognak teljes figyelmen kívül hagyása a cendi dál ás be nem vár ás a sem teszi a jogosult factor kinevezését ér vényt elenné. Nemrég volt erre eset s a kar túlnyomó többsége s a tanáns nem vonta kétség be a királyi kinevezés érvényét.

A quid consilii még inkább a megtörtént kirendelés tudomásulvét ele mellett szól.Ha ezt nem tesszük,nem csak azon szívélyes jóviszonyt érint net jäh

a mi köztünk és Pázmány utódja között

fenáll,mely nagy erkölcsi értékű és is- t ápolandó más oldalról elég kínos dilemmáiba sodorjuk azon collegünket ,kit a prímást bizalom ez alkalommal megt iszt élt s kit eddigi itteni működése alapján mindnyájan rokonszenvez 3 tisztelettel Övezünk.

Az ügy személyi része ,i1 let ve az a melyből esetleg nem kívánatos helyzet nőhetne ki a tudomásulvétellel be lesz fejezve,a megt őrt ént kirendelés

érvénye többé nem tángálható és a pri- r

más1 censor ur jogába léphet. A kihűl- :aiC referens, vagy bt8ott8dg pedig az ügy személyi oldalától megszabadul és tisztán a tárgyi kérdésben fogja rész- rehajt at lan véleményét előterjeszteni.