Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1910-1911 (HU-ELTEL 7.a.11.)

1910. október 26. II. rendes ülés

szándékolt bejelentése nem szolgálna az ügy javára. Hogy Berlinben közjogi

sikerünk volt és a dualizmusnak megtel©- 1ően szerepeltünk/ az tagadhatatlan.

Szőlő is amellett van, hogy Magyarország a nemzetközi összejöveteleken külön szerepeljen, de olyvf£ányu ünnepélyen , minő a lipcsei és a berlini volt,

ez lehetetlen. Ha mi a jövőben hason. , ' • n ; i’ - _

lő ünnepségeken való képviseltétésunk tekintetében feltételeket szabunk, akkor nem is fognak felelni a mi akkor nem is fogunk tudni az illető ünnepségeken részt venni. Elmondja, mikép ment végbe hallomása szerint a bológnád jubileumón va.lő részvételünk. A magyarok elhatározták, hogy az osztrákokkal mennek. Crfak miután a sorshúzás amellett döntött, hogy magyar ember lesz a szónok , mondották fel a barátságot a,z osztrákok. Ekkor aztán a magyarok kénytelenek voltak külön szerejjelni. Fölszólalő úgy látja, hogy a dékán ur álláspontja az, hogy a berlini esetet sem helyeslő/ sem helytelenítő határozat tárgyává nem kivánja tenni.

Elnöklő dékán ur kijelenti, hogy mint napirend előtt való felszőlalás/ dr. K. Kováts Gyula ny, r. tanár ur beszámolója, csakugyan nem lehet tárgya akár helyeslő,akár helytelenítő határozatnak.

Megjegyzi egyébként,hogy a tanács előtt

az ő tervbe vett indítványát nem a kar hozzájárulásából , a melyet ki sem kért, hanem mint tanácstag saját felelősségére és egyéni meggyőződése szerint fogja, tenni.