Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

lógiák voltak, és a történeti irodalom egy része napjainkig megőrizte a maga * >, 12 apologetikus karakteret". Ezek kapcsán mind a mai napig gyakorta hivatkoznak az első jelentős apológiára. Ezt 1728-ban Ján Baltazár Magin dubnicei plébános írta Bencsik Mihálynak, a nagyszombati egyetem jogi professzorának válaszul egy 1722ben írott „Diétá"-jára. Ebben Bencsik megtámadta Trencsén város és vármegye nemeseit és elvitatta tőlük azt a jogot, hogy magukat a „natio Hungarica"-hoz sorolják, mivel ők a magyar honfoglalók által legyőzött Szvatopluk népének a maradékai, aki eladta országát a magyaroknak egy fehér lóért. így a legyőzött szlávok-szlovákok „ tulajdonképpen csak a föld bérlői, és alattvalói a magyaroknak, a győztes uralkodó népnek, kiknek egyedül adatatott meg a jog, hogy a „natio Hungarica"-hoz tartozzanak" u Másfelől Magin felállította az ún. „vendégszerető fogadás"-ról szóló elméletet. Eszerint a „szlovákok" a honfoglaló magyarokat vendégszeretettel fogadták, szerződést kötöttek velük, és ennek alapján teremtettek közös államot. így vált a szerződés gondolata a formálódó szlovák nemzeti ideológia és történelmi tudat hosszú időre szilárd komponensévé.

1

5 „A történelem azonban kíméletlen volt - állítja Peter Sykora. A magyarok valóban legyőzték Svatoplukot. Ezért állt elő Samuel Timon a „fehér ló" magyar monda új értelmezésével",

1

6 A jezsuita pap 1733-ban megjelent „Imago antiguae Hungáriáé" c. munkája a magyarok bejövetele előtti Pannónia történetével foglalkozik. Az akkori és korábbi felfogásnak megfelelően a magyarok által itt talált népeket (jazygokat, szarmatákat, markomannokat, kvádokat stb.) ő is szlávoknak tekinti, sőt magának Pannóniának a nevét is a „pán" szóból származtatja. Timon tehát elismeri, hogy a magyarok legyőzték Szvatoplukot, de állítása szerint a fejedelem morva volt, s a „nyelvi és erkölcsi" vonatkozásban különböző — ó-morvák erőszakkal igázták le a szomszédságukban élő felső-magyarországi „szlovákokat". A legendás fehér lovat a Szvatopluk által leigázott „szlovákok" küldték a magyaroknak, hogy ezzel segítsék őket a Szvatopluk elleni harcban. Szvatopluk veresége után „... a magyarokat vendégszeretően fogadták azok a szlovákok (szlávok - Peter Sykora megjegyzése), akikről beszéltünk. Már nyolcszáz éve viselnek el együtt minden jót és rosszat. Együtt élnek, együtt halnak. A szlovák (szláv - P. S. megjegyzése) nemzet utódai közül sokan felemelkedtek a nemesi osztályba, nagy birtokokat szereztek és számos olyan, ma már nagyon régi család alapítói lettek, amelyek a hazától kevesebbet vesznek el, mint amennyit adnak neki... "

1

7 Ján Tibensky vélemény szerint: „E munkájában Timon lerakta a szlovák történet magyarországi koncepciójának az alapjait",

1

8 amit azután Juraj Sklenár és a Pécs környéki plébános, Juraj Papánek fejlesztettek tovább. A 18. század derekán ennek a vatikáni levéltárakban kutató két jezsuitának a 52