Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

súlydobás rendezendő, melyen csak a fiúk vesznek részt. A verseny-díj lehet valami díszkötésü könyv. A leányok között e helyett egy vagy két díszkötésű könyv sorsoltatik ki olyanformán, hogy valamennyinek a nevét egy-egy kisdarab papírra írja, s egy kalapból kihúzatja a tanító. 5-6 óra körül ismét oly módon, mint kimentek, haza vonulnak a gyermekek. A község közepén vagy valamely alkalmas helyen eléneklik a Himnuszt, s ezzel szétoszolván az ünnepség véget ér".

1

0 A millennium megünneplését még emlékezetesebbé akarták tenni az iskoláskorú gyerekek számára azáltal, hogy millenniumi fákat ültessenek el. Ősrégi szokás, hogy vallási vagy egyéb ünnepélyek alkalmával, nagyobb események emlékére fákat, facsoportokat ültetnek. Ezt elevenítették fel a millennium alkalmából, hogy valamennyi iskola tanulói, ha egy községben több iskola van, lehet közösen is, ültessenek fát a község valamely alkalmas pontján, pl. az iskola előtt, templom téren, a község valamely terén. Természetesen a fa vagy fák ültetésének ünnepélyes keretek között kell történnie, hogy emlékezetes maradjon a diákok számára. Egerben is sor került emlékfák ültetésére. „Lélekemelő kis ünnepség tanúi voltak tegnap előtt az állami reáliskola ódon falai, midőn az iQúság az ezeréves múlt emlékére, három hársfát ültetett el az intézet szűk udvarán. A fák Árpád, Szt. István és Ferencz József neveket kaptak. A növendékek levett kalappal állták körül a kegyelet jelét s a fiatalkor lelkesedésétől énekelték a Szózatot. Majd Grószbauer József igazgató - helyettes intette őket megható beszédben hálára a múlt idők iránt, figyelmeztetve a kötelességre, mellyel minden honfi tartozik hazájának, nemzetének. Az emlékfák felavatását az ifjúsági dalkör éneke zárta be".

1

1 A megyében a millenniumi ünnepségek sorozatát Hatvan városa nyitotta meg, az 1896. április 19-én tartott fényes ünnepséggel, melyet a polgári iskola termeiben rendezett bál zárt le. Nem sokkal ezután Párádon is készülődtek az ezredév megünneplésére. Párád faluhoz több telep és kisebb község tartozott: Bodony, Sasvár, Üveggyártelep, Ó-Huta, Bánya-fürdő és Catrina (rézbányatelep), valamint a vadaskerti népes Sándorrét-tanya. „Az ünnepély sorrendje a következő: I. Szent mise. Te Deum Párádon, hol a fent nevezett községek és telepek népei és iskolái tanítókkal az eredeti zászlók alatt meg fognak jelenni. Megjelenik az összes úri közösség valláskülönbség nélkül. II. Az iskolai ünnepély, mely kevés különbséggel tér el a Kelemen Lajos által előírt szabályoktól. Az iskolai ünnepélyt minden község és telep otthon tartja saját iskolájában, részint egyházi, részint világi elnök elnöklete mellett. III. A kirándulás. Színtere a parádi hársas erdő, mely nemcsak regényes hely, de az egymástól távol fekvő községek központja is. Itt azután lesz 78