Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

2. A jelen alkotó embere a jövő nemzedékeinek példát nyújt majdani meg, emlékezésekhez. Az ünnepélyességet a környezettel is emelték. Az emlékező isteni tiszteleteket virág- és zászlódíszbe öltöztetett templomban, a közösségi ünnepségeket a szintén szépen feldíszített iskolai nagyteremben, vagy a községháza, városháza dísztermében tartották, ahol a helybeliek „káprázatosan szép népviseletbe öltözötten" jelentek meg. Hivatalos és kötetlen napirendi események váltották egymást. A hivatalosak között voltak a szónoki megemlékezések, zászlóavatások, emlékműavatások, kiállítások és a jeles közéleti személyek fogadása. Ezek egyikét sem kötötte merev protokoll, hiszen énekkari, vagy zenekari számok, szavalatok kísérték. A kötetlen műsorszámok közül néhány: Reggeli zenekari, vagy mozsárágyú-lövés ébresztő, napközben majális, néplakoma ökörsütéssel, vagy egymás megvendégelésével és rokoni kirándulás a szomszédos falvakba. 1896 januárjától késő őszig szinte naponként folytak az ünnepi megemlékezések. Több településen március 15-én kezdték az ünnepségeket, összekötve '48 gondolatát '96 eszméjével, mondván - 48+48=96, azaz 1848 óta éppen 48 év telt el a millennium 1896. évéig.

3 A millenáris ünnepi szentmiséket Heves megye egy-két róm. katolikus templomában már január 6-tól, Vízkereszt napjától megtartották az emlékező szentbeszédekkel, de a legtöbb településen május 10-én.

4 A protestáns és ortodox (görögkeleti) templomokban február 1-től voltak a megemlékezések. Gyöngyösön a református gyülekezet ünnepi megemlékező istentiszteletét március 15-én Klimó Pál lelkész tartotta, amelyen a város vezetői is jelen voltak. Klimó a vallás nemzeterősítő szerepét hangsúlyozta ünnepi beszédében. Fohászát ezzel fejezete be: „A hit és az abba vetett remény legyen a * további évezredekben is nemzetünk megtartója."

5 Az izraelita imaházakban, illetve zsinagógákban májusban tartották a hálaadó isteni tiszteleteket. Elsőként május 3-án, Gyöngyösön a statusquo zsinagógában volt a megemlékezés, amelyen az ünnepi beszédet a vendégül hívott dr. Jordán Sándor fogarasi főrabbi mondta, tisztelegve az „egész ezredév öröme és szenvedése" előtt. Imájában kérte a teremtő Istent, hogy a magyarság békében éljen a következő ezer évben is.

6 Az egri és pásztói izraelita isteni tiszteletek és vallási megemlékezések szintén ünnepi hangulatot árasztottak. Egerben, a május 10-én rendezett hálaadáson dr. Schvartz Miksa rabbi, a helybeli hitközség szónoka mondta a háromnegyedórás ünnepi beszédet. A magyar történelem áttekintése után ezzel folytatta: „Örvendj én magyar nemzetem. Hazánk történetének lapjai és az ezredéves ünneped fényesen bizonyítják, hogy hazádat a külellenséggel szemben meg bírtad védelmezni,... belviszályaidat pedig a viszonyoknak megfelelően törvények által megszüntetted, hazádat 60