Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

2) A várdombot megszálló népesség, vagy annak többsége, már a letelepedést megelőzően keresztény vallású volt. Megtelepedésük után már a X. század második felében templomot építettek és mellette a keresztény temetkezési szokásoknak megfelelő temetőt alakítottak ki. A területen az ásatások tanúsága szerint iparosok is éltek, amiből következtetni lehet a település nagyságára és a kialakuló környező falvak közötti centrális helyzetére. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy Eger mint település az államalapítás idején már létezett. 3) Mivel az államalapítás utáni években a Mátra alján már jónéhány keresztény gyülekezet lehetett (Feldebrő, Tarnaszentmária, Abasár, Pálosvörösmart, Gyöngyöspata) és 1009-ben (?) Szent István mégis Egerben hozta létre a püspökséget, ennek csak az lehetett az oka, hogy a környéken ez volt a legnépesebb település és itt volt a legnagyobb keresztény gyülekezet. 4) Természetesen nem lehetnek illúzióink Eger városi jellegével kapcsolatban. Az egy évszázados múlttal sem rendelkező település a középkori város követelményeit sem érte el. Kialakuló városaink többségére ez volt jellemző. A püspökség megalapítása után azonban városi rangot nyert, és mint püspöki város bizonyos kiváltságokat élvezett. Jegyzetek 1. Heves megye műemlékei II. k. Bp., 1972. 59. Pataki V. János: A vár. 2. Heves megye műemlékei I. k. Bp., 1969. Heves megye régészeti emlékei. Kalicsz Nándor és Szabó János Győző tanulmányai. 3. Gorové László: Eger városának története. Eger, 1876. 4. ill., 6-7. 3/a. Közli: Györffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp., 1975. 159. 4. Pataki V. János: Eger története. Heves megye műemlékei. II. k. 13. 5. Sugár István az egri püspökökről írt könyvében a püspök nevét Katapánnak írja, de nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy az első püspök Buldus volt. Sugár a püspökség alapítását 1009-re teszi, s vele megegyezik Györffy György állásfoglalása is. Sugár István: Az egri püspökök története. Bp,, 1984. 16., Györffy György: István király és müve. Bp., 1977. 179. 6. A feltárások összegzését Szabó János végezte el, megállapításainkat tőle vettük. Szabó János Győző: Honfoglaláskori sírok Eger-Répástetőn. Egri Múzeumi Évkönyve II. k. Eger, 1964. 131. 7. Nagy Árpád: Az Eger-Szépasszonyvölgyi X. századi temető. Az Egri Múzeum Évkönyve VI. k. Eger, 1969. 69-100 8. Pataki Vidor: Az egri vár élete. (A ciszterci rend egri Szent Bernát gimnáziumának értesítője) Eger, 1934. 9. 9. Kovács Béla: Eger középkori utcái. Az Egri Múzeum Évkönyve. III. k., Eger, 1965. 73-93., valamint: Kovács Béla: Adatok az Egri-völgy középkori településtörténetéhez. Dolgozatok Heves megye múltjából. Eger, 1970., 39-43. 45