Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

ispáni várak nagy valószínűséggel többségükben már a X. század második felében álltak. Feltehetően István király e nemzetségfői központokat sajátította ki, s volt uraikat, ha támogatták, ispánjává tette. Ugyancsak Szabó János Győző foglalkozik behatóbban megyénk területén a szolgáltató falvak rendszerével. Megállapítja, hogy az ispáni várak környékén egységes szolgáltatásra kötelezett települések, ilyenekre utaló falvak szép számban fordulnak elő. Gyöngyöspatát körülvevő 16-18 km-es körzetben általában nyolc, foglalkozást jelentő falunevet találunk (Szőllős, Szűcsi, Fedémes, Solymos stb.) Míg Pásztó körzetében 6, Heves körzetében érdekes módon egy (Lovásztelek) ilyen falunév található. Egert, nemzetségfői palánkvár előzmény nélküli egyházi központnak tekinti, de ilt is felsorol három szolgáltatásra kötelezett elnevezésű helyet (Szőllőskét, Felsőtárkányt és Fedémest).

4 Az etnikai megosztást érintően Szabó János Győző kutatásai is meggyőző érveket sorakoztatnak fel, melyeket régészeti eredmények is megerősíteni látszanak. így Északkelet-Magyarországon az ispáni várak birtokain különösen szép számban éltek szlávok. Az Eger folyó völgye torkolatától fel Egerig a helynevek tanúsága szerint szláv lakosság nem (vagy alig-alig) volt. Eger magasságában viszont K-re a Bükk sűrűségében szintén jelentős szláv népek éltek a X. században. Ugyancsak jelentős a szláv népesség aránya az egri medencétől É-ra pl.: Szarvaskőtől felfelé Gilitka, Pestő, Bekölce, Bocs, Szűcs, Csehi, Csarnó stb., hogy csak néhány helynevet említsünk. Szabó János Győző szerint Egertől D-re, mivel itt kevésbé éltek szlávok, ezért telepítették már igen korán a XI. században a latinus és német csoportokat ezzel is biztosítva a püspöki udvarhoz szükséges szolgáltatások minőségét és mennyiségét. Érdekes módon a Tarna völgyében a szláv települések láncolata is délebbre kezdődött (pl.: Rozsnak, Sirok, Recsk, Tardonya, de a Tarna és mellékfolyója, a Tarnócza is szláv eredetű. A Mátraalján ugyan több falunév magyar, de alapjaiban gyakran utal szláv eredetre. A Zagyva völgyében is jócskán kimutathatók szláv nevek, bár itt később szláv telepesekkel is számolnunk kell. Maga a Zagyva is ószláv eredetre utal.

5 Az etnikai összetevők másik jelentős csoportját a besenyő és orosz helynevek kimutatásával Nagy Árpád dolgozta fel, a besenyő telepeket főként Heves szomszédságában Bő és Átány nevekkel lokalizálva.

6 Hevesen egyelőre a nemzetségfői palánkvár nyomát nem sikerült kimutatnunk, bár véleményünk szerint valahol a Hanyi-ér mellett kellene keresnünk.

7 A 80-as években Bóna István régész professzor instrukciója szerint kezdtem el a régészeti kutatásokat Hevesen az Ispáni vár lokalizálására az építendő buszpályaudvar helyén, sajnos ez ideig az ispáni vár maradványai nem kerültek elő. A kutatáshoz pedig igen kiváló történelmi „kalauz" is rendelkezésre állt, amit Heves városrendezési tervdokumentációjában Major Jenő professzor a Budapesti Műegyetem Építéstörténeti Intézetének tanára tett közzé. Ebben 26