Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

ros dísze lehetett. 200 000 Kr-nál többe került például olyan kisvárosok, mint Medgyes vagy Déva színháza. A rekordot Zilah vitte e téren is. 440 000 koronás gyönyörű színházával. (Egy nagyvárosi színház, pl. a Kolozsvári építési költsége meghaladta az 1 millió koronát). A színjátszás nyelve többnyire a magyar volt. Az állandó színházak közül a szászvárosiban, a medgyesiben és a szebeniben német előadásokat is tartottak. Esetenként Fehértemplomban is volt szerb és német nyelvű előadás." Igen kiterjedt volt a helyi újság- és folyóirat-kiadás.* Nagyváradon, Debrecenben, Temesváron vagy Kolozsvárt 5-7 napilap jelent meg a századelőn rendszeresen, a hetilapok és folyóiratok mellett. Összesen a sajtókiadványok száma az említett városokban 10-25 között volt. (Temesvárt a többnyelvűség miatt 25 helyi sajtótermék jelent meg!)

3

6 A rendezett tanácsú városok közül Nyíregyházán (1), Makón (3) és Nagy becskereken (2) illetve Erdélyben Brassóban (5) jelent meg napilap. A hetilapok száma a Tiszától keletre 85 volt 1910-ben! Ezek harmada nemzetiségi nyelveken jelent meg/ A városi élethez egyre jobban hozzátartoztak az egyesületek is. A fővárosban korszakunk végéig 1000-nél is több egyesület, művészeti kör és dalárda alakult. A keleti országrész törvényhatósági jogú városai - az egyetlen Temesvár kivételével, ahol 132 különböző egyesületet találtunk - még a 100-ig sem jutottak el. Még Kolozsvárt is csak 37, Debrecenben 44, Aradon 61, Szatmárnémetiben 49, Nagyváradon 30 egylet működött. A vegyes lakosságú rendezett tanácsú városok, például Brassó (52), Nagyszeben (48), Máramaros-sziget (39) legalább hasonló eredményekkel dicsekedhettek.

3

8 Voltak ezek között dalárdák (pl. Debrecenben 6, Temesvárt 3, Brassóban 3 stb.) különböző iparos egyletek. Igen sok keresztény és izraelita vallási kör - főleg nőegylet - működött. Ezek között imádkozó- és önsegélyező szövetkezés is akadt, ilyen volt például az 1903-től az Aradi Rózsafüzér Önsegélyező és Imatársaság. Különleges színt jelentettek a zsidó vallásúaknál alakult „kiházasítási" egyesületek (Aradon 1866-tól). A városi értelmiség is gyakran tömörült. Nagyváradon például régészeti és történész egylet, Temesvárt múzeum kör, tanító, illetve mérnöki és építészeti egyletek alakultak. Természetesen a kulturális jellegűek közül az irodalmi körök voltak a leglátogatottabbak. A nagyváradi Szigligeti Társaságnak 1908-ban például 314, a debreceni Csokonai körnek 707, a szatmárnémeti Kölcsey körnek 248, a temesvári Arany János társaságnak 190, a kolozsvári Erdélyi Múzeum egyletnek 870 állandó tagja volt. A vidék híresebb költőjéről elnevezett körök inkább a nagyobb városokban alakultak. Kisebb lélekszámú településeken az olvasókörök helyettesítették ezeket, például Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Lúgoson (román) Nagykárolyban. Akadtak persze a környék szülöttéről elnevezett körök is. Nyíregyházán Bessenyei kör (427 tag) Nagykárolyban Kölcsey egyesület működött (229 taggal). Egé213