Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

30-40% Nagyenyed, Gyulafehérvár, Sepsiszentgyörgy, Déva, Debrecen, Zilah, Lúgos, Versecz, Pancsova 20-30% Gyula, Hajdúböszörmény, Nyíregyháza, Szeged, Szentes, Orosháza stb. 10-20% Békés, Békéscsaba, Karcag, Mezőtúr, Hódmezővásárhely, Turkeve stb. Az erdélyi-bánáti városok jó részét a 40% fölötti, esetleg néhányat a 3040% közötti szinten találhatjuk. Ez a fejlődés megfelel - Katus László adatai szerint - a felvidéki-dunántúli fejlettségi szintnek.

1

8 E települések a vidék ipari forgalmi centrumai voltak. A vidéki városfejlődés első vonalát jelentették. Itt említhetnénk néhány egészen kiemelkedő átlagot. Áz ipariforgalmi népesség aránya Resicabányán 79,85%, Stajerl. 84,76% volt 1910re. E bányászati-kohászati-gépgyártási központok természetesen országosan is egészen kiugró arányt mutattak. Kiemelkedő 54,9% arányt észleltünk Nagybányán, amely főleg a város bányászati központjellegével indokolható. Az ipari forgalom centrum jellegű városok mellett - főleg a Tiszántúlon, de a Duna-Tisza közén is - megtalálható a magyar városfejlődés sajátos képződménye az alföldi agráiyáros. Ezek közül harmincnak a lakossága a 10 000 főt is meghaladta korszakunk végére, azonban népességük társadalmi és foglalkozási struktúrájában alaposan különböztek a települések az Erdélyfelvidéki, dunántúli városoktól.'

9 Ezeknek eltérő fejlődését már a múlt századtól boncolgatta a hazai várostörténeti irodalom. Az alföldi városfejlődés „nem jelentéktelen része, igen erős vidéki jelleggel" bírt már az akkori megfogalmazások szerint is.

2

0 • Az urbanizáció sajátossága volt a „földszintes" városok kialakulása. Az Alföldön a városi házak 95-99%-a volt földszintes. A nagyobb települések közül kiemelkedett Hódmezővásárhely, ahol az összes házak 0,3% volt legalább fél- vagy egyemeletes. Az emeletes házak aránya korszakunk végén Debrecenben 2,1%, Nagyváradon 5%, Szatmárnémetiben 4,2% volt, de még Temesvár is a 8%-os, Arad 8,5%-os aránnyal dicsekedhetett. Hatalmas, falusias városok voltak az említettek.

2

1 Egészen meglepő adatokat találtunk a századforduló alföldi városképre vonatkozóan. Hajdúböszörmény 5 251 lakóházából 1 azaz egy, Hajdúszoboszló 3 860 házából 1, Hajdúnánás 3 686 lakóépületéből 2 volt emeletes. A rekord azonban mégiscsak Zilah és Makó tartotta, ahol emeletes ház nem volt, noha a lakóházak száma az 1200-at, illetve 6500-at meghaladta.

2

2 A Bánátban 6 olyan város volt, ahol a lakóházak száma ezernél több volt, de az emeletes házak száma nem haladta meg a hármat (Makó, Karánsebes, Lúgos, Fehértemplom, Nagybecskerek, Nagykikinda). 208