Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Az SZKP XX. kongresszusa (1956) után a Kijevi Rusz történetének tanulmányozásában fellendülés következett be,

1

7 s ez természetesen nem hagyta érintetlenül az általunk vizsgált témát sem. I. U. Budovnyic például a régi Rusz társadalmi-politikai gondolkodását elemző könyvében egy teljes fejezetet szentelt Bogoljubszkijnak. Véleménye szerint Andrej ideológiai „vállalkozásait" gondosan megtervezték, nagy lendület, valamint politikai céltudatosság jellemezte azokat, s átfogták az akkori orosz társadalom szellemi életének minden szféráját. Andrej Bogoljubszkij a legkülönfélébb ideológiai eszközökkel - nagyszerű templomok és kolostorok felépítésével, a Vlagyimiri Istenanya-ikon kultuszának létrehozásával, helyi szentek kitalálásával, autokefál püspökség alapításával, a terület első évkönyvredakciójának készítésével és saját irodalmi tevékenységével - azt az igen nagyjelentőségű történelmi tényt hangsúlyozta, hogy a félreeső erdőntúli

18 vidéken a hajdani dicsőségét elvesztett Kijev felváltására felnövekedett egy új politikai erő, amely bejelentette igényét a szomszédos területekre, Muromra, Rjazanyra és Novgorodra, s amely Rusz összes többi részén vezető szerepre pályázott. Budovnyic a fenti, már amúgy is pozitív értékelést, még tudta fokozni: Andrej Bogoljubszkij korának nagyszerű képviselője volt. Megszemélyesítette a Ruszban a 12. században bekövetkezett új helyzetet, amikor is a korábban egységes kijevi állam önálló, Kijevtől elkülönült oblasztyokra

1

9 tagolódott. Andrej Bogoljubszkij, a rendkívüli államférfi tudatában volt az új történelmi viszonyoknak, nem törődött a régi hagyományokkal, nem hagyta magát elbűvölni az „orosz városok anyjá"-nak hajdani varázsától, céljai érdekében ügyesen használta ki az orosz fejedelmek közötti véleménykülönbségeket és viszályt, valamint a Kijevi Rusz északkeleti részén sajátosan alakult társadalmi viszonyokat. Az orosz kultúra és társadalmi gondolkodás történetében Andrej Bogoljubszkij (kora) azáltal jelentős, hogy Rusz új politikai berendezkedése, a feudális széttagoltság rendszere éppen az ő idejében és az ő közreműködésével találta meg ideológiai formáját.

2

0 • A neves történész és művészettörténész, Ny. Ny. Voronyin 1961-ben jelentette meg Északkelet-Oroszország 12-15. századi építészetéről szóló munkájának első kötetét. Az Andrej Bogoljubszkij uralkodása idején folyó munkálatokról a következőket írta: a monumentális építészetnek legfőképpen az volt a feladata, hogy a fővárosnak, Vlagyimirnak és a fejedelmi rezidenciának, Bogoljubovónak fényűző külső formát adjon. Ennek megoldása az ütemét és tervszerűségét illetően csak Jaroszlav kijevi, valamint Dmitrij Donszkoj, III. Iván és III. Vaszilij moszkvai építkezéseivel hasonlítható öszsze. Az építészek azon Vlagyimir újjáépítésének, erős várrá és pompás épületekkel díszített várossá való átalakításának a megfelelő időben kigondolt tervét valósították meg, amely méltó volt arra, hogy ne csak az adott terület, 173