Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

az eredmény az lett, hogy egymás után robbantak szét a sebességváltók, mert nem bírták a megterhelést. Előfordult, hogy 11 harckocsival indultunk egy gyakorlatra, de csak egy ért oda, a többi útközben lerobbant. Jött a „tadó", a hadosztály tanácsadója, 'égy szovjet ezredes, és kérdezte: „törzsfőnök, hol vannak a harckocsik? Lerobbantak - válaszoltam. Hát mit csinálnak maguk, hogy állandóan lerobbannak? Nem mondhattam, hogy ilyen technikát kaptunk, pedig ez volt az igazság."

6 A tisztek hangulata meglehetősen feszült volt, hiszen akkortájt napirenden volt a hadsereg csökkentése. Az állandó leszerelések nagy bizonytalanságban tartották őket. „Rengeteg tisztet leszereltek az ezredtől - idézi vissza a törzsfőnök. Szakaszparancsnokokat, kocsiparancsnokokat, technikusokat. A magasabb parancsnoki állomány zömében maradt, bár az én elődömet, a törzsfőnököt is leszerelték. Ugyanakkor sok új tiszt is került ide. Például Medvegy Mihály, az 1. Harckocsi zászlóalj parancsnoka. Rövidesen új ezredparancsnokot is kaptunk Horváth István alezredes személyében, akit Kalocsáról vezényeltek hozzánk".

7 A feszültséget az is fokozhatta, hogy „tiszti lakások nem voltak, a nős tiszteknek a családjuktól távol kellett élni, ugyanakkor parancs volt arra, de a szolgálati szabályzat is előírta, hogy tiszt a laktanyában nem lakhat. így aztán a községi tanács közbenjárásával kiközvetítettek bennünket házakhoz. A tanács felmérte, hogy hová, hány embert lehet elhelyezni. Tehát kint laktunk házaknál - emlékezett a T iroda vezetője."

8 „A tiszteket akkortájt magánházaknál helyezték el - mesélte a hadműveleti tiszt. Nekünk kellett fizetni az albérletet. Én például 100 forintot fizettem egy ágyért, ami egy fűtetlen szobában állt. Itt ismerkedtem meg a feleségemmel, és 1955 őszén megnősültem. Akkor lettem igazán verpeléti lakos." 1956. október 24-én 03.15-kor a vezérkari főnök riadókészültségbe rendelte az ezredet. A parancsot 05.40-re teljesítették.

9 „Ügyeletes tiszt voltam október 23-án, amikor kitört a forradalom, vagy ahogy később mondták ellenforradalom - emlékezett az egykori hadműveleti tiszt.

1

0 Éjszaka egy óra körül csörgött a telefon. Egy rejtjelezett távmondat érkezett. A távmondatot leadó megkérdezte, ki vette a távmondatot. Megadtam a fedőszámom, és megkérdeztem, ahogy ez a szabályzatban volt, hogy ki adta az üzenetet. Ö is megadta a fedőszámát. Amikor a táblázaton azonosítottam melegem lett. Közvetlenül a HM ügyeletes tábornoka telefonált. Azonnal visszahívtam, és megerősíttettem a távmondatot. A HM igazolta is, és utasított hogy sürgősen fejtsem meg. A távmondat a megfejtés után így szólt: Harci riadó. Készüljön fel menetre, Budapestre. Gondolkodtam, mi van, mert mi ott, abban a nem túl központi fekvésű faluban nem tudtunk semmit. Felhívtam az ezredparancsnokot, de előbb megint visszahívtam a HM-et, hogy igazolják a parancsot. A parancsnok utasított, hogy rendeljem 156