Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)
magas volt, 15-20% körül mozgott. Véleményünk szerint tehát a közel 500 nemessel együtt 1696-ban 2600-2700 ember élt Gyöngyösön. Felmerülhet a kérdés, hogy mi volt az oka annak, hogy a lakosság bő két évtized alatt 3700-ról 3200-ra csökkent. Ebben elsősorban a várost súlytó óriási tűzvész, az 1679. évi pestisjárvány és a felszabadító háború pusztításai játszottak szerepet. A szélesebbkörü tájékozódást szolgálja Gyöngyös és Eger XVII. század végi népességének összehasonlítása. A kamarai adminisztrátorok Egert 1687-ben lényegében lakatlanul találták. Bár az igen kedvező letelepedési feltételek nagy számban vonzották a betelepülőket, egy 1695-ös összeírás szerint a 4000 lakos legalább felét fegyverfogásra kötelezett hajdúk tették ki. 6 Nem minden tanúság nélküli Gyöngyös 1697-es és a szabad királyi városok 1787-es népesedési adatainak összevetése sem. Ebből ugyanis kiderül, hogy a civitások ötödének lélekszáma még II. József korában sem érte el a mátraaljai oppidum száz évvel korábbi lélekszámát. 7 Értékes információkat tartalmaz a XVIII. század első harmadára vonatkozólag Bél Mátyás munkája, melynek bevezető mondata így hangzik: „A Mátra ölében egy napsütötte síkságon fekszik ez a szép és népes város" * A kortárs tehát az egyik legjellemzőbb vonásnak a helység népes voltát tartja. A Magyarországot jól ismerő tudós ezen megállapítása megerősíti azt a meggyőződésünket, hogy Gyöngyös nemcsak hódoltsági viszonylatban, hanem országosan is a nagyobb lélekszámú városok közé tartozott. A török kiűzésétől az 1730-as évekig terjedő időszakban az oppidum lakosságának növekedését több tényező is hátráltatta. Bél Mátyás tudósítása szerint „Lakói átvészelték a török időket, megmaradtak... De bőven kivette részét a háborúk és forradalmak időszakának szenvedéseiből, pusztította a pestis és a gyakori tűzvész. " 9 A szerző nyilvánvalóan a Rákóczi-szabadságharc küzdelmeire és az 1709-es nagy pestisjárványra céloz, amely megtizedelte a lakosságot. Pontosabb eligazítást nyújt a népességről ' az 1720-as országos conscriptio, mely 102 nemes és 211 jobbágyháztartást írt össze a városban. 10 Amellett, hogy a jobbágyháztartások számát - arányaiban - túlságosan alacsonynak tartjuk, forrásunk kiegészítésre szorul. Nem tartalmazza ugyanis a feudális társadalom két alapvető jogi kategóriáján kívül esőket és az idegen nemzetiségűeket. Mindkét réteg képviseltette magát a városban, de hogy pontosan mennyien voltak azt rtem tudjuk. Ha figyelembe vesszük, hogy a vizsgált másfél század alatt Gyöngyösön a nemesség részaránya a lakosság 15-20%-át tette ki, és az összeírásban nemességre vonatkozó híradását hitelesnek fogadjuk el, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a jobbágyok és a conscriptioból kimaradtak együttes háztartásszáma 350-400 volt. Ez ösz119 «