Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

BESZE TIBOR NÉPESSÉG, NEMZETISÉG, VALLÁS GYÖNGYÖSÖN A HÓDOLTSÁG UTÁN Abstract: (Die Bevölkerung, die Nationalitüten und Religionsverteilung in Gyöngyös nach der Türkenherrschaft

) Die Abhandlung korrigiert das in der Fachliteratur eingeführte Bild über die demographischen Fragen in Gyöngyös; Die städtische Gesamtbevölkerung war ein der gegebenen Epoche nach dem Verfasser nicht mehr als 3600-3700 Mann. Bis 1696 wurde sie um 1000 Mann verringert. Der Zuwachs der Bevölkerung begann erst nach 1720, infolge der Einwanderungen. Am Anfang des 19. Jahrhundert stagnierte die Bevölkerung, in der Mitte des Jahrhunderts ist sie wieder im Wachsen. Der Verfasser stellt fest - nach den archivarischen Angaben -, daß die natürliche Vermehrung neben anderen demographischen Faktoren eine wichtige Rolle spielte. Die Nationalitäten - und Religionszusammensetzung der städtischen Bevölkerung veränderte sich im 18. Jahrhundert, aber die eingewanderten Slowaken, Griechen, Armenier, Deutschen, Juden assimilierten sich schnell. So kann man wohlbegründet feststellen, daß Gyöngyös seinen ungarischeren Charakter und die chatolische Mehrheit der Bevölkerung auch vor 1848 durchgehends bewahrte. Népesség A török kiűzése után Magyarország népessége - kisebb-nagyobb megtorpanásokkal - gyorsan növekedett. A hódoltság teremtette népesedési űr a XVIII. század végére megszűnt, ami az ország településszerkezetének és nemzetiségi összetételének jelentős változásával járt együtt. A XV. században még virágkorukat élő magyar mezővárosok többsége a török korban elpusztult vagy népességük nagyarányban megcsappant, s ezzel termelőképességük is hanyatlásnak indult. Akadtak azonban olyan települések is, ahova a veszélyhelyzet összeterelte a lakosságot. Ilyen népességkoncentráló hely volt a Királyi Magyarország és a Török Birodalom határán fekvő Gyöngyös. Szakály Ferenc kutatásaiból tudjuk, hogy a város a XVI-XVII. században is nagy népességbefogadó és megtartó erejéről volt ismert és hódoltsági viszonylatban kiemelkedő népesség számmal büszkélkedhetett.

1 Az 117