Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

szerepel. Dongó Gyárfás Géza 1914. 190. Zemplén megye jobbágyságára még ifj. Barta János 1998. 232-48. Felhasznált irodalom Balassa Iván: 1991 Tokaj-Hegyalja szőlője és bora. Tokaj. 36. Ifj. Barta János: 1998 Zemplén megye parasztsága a XVIII. század végén. In: Szabó István Emlékkönyv. Kovács Ágnes közreműködésével szerkesztette Rácz István. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen, 232-248. Borovszky Samu: Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely rt. Város. Apolló Irodalmi Társaság. Budapest, é.n. 26., 34., 41., 50., 52., 54., 80-81., 86., 102., 105107., 116-118., 131-132., 134-135., 142-151. Danyi Dezső-Dávid Zoltán: 1960 Az első magyarországi népszámlálás (1784— 1787). Budapest, 4-6., 26., 272-285. Dongó Gyárfás Géza: 1914 Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. Sátoraljaújhely. 190. Gulyás József-Kántor Mihály: 1933 Sárospatak és vidéke. Magyar Városok Monográfiája. Kiadóhivatala. Budapest, 276. Orosz István: 1995 Földesúri támadások a hegyaljai mezővárosok ellen a XVIII. század Második felében. In: Hagyományok és megújulás. Debrecen, 135. Süli Zakar István: 1980 Tokaj-Hegyalja és környékének népmozgalma 1787-1870 között. Borsodi Levéltári Évkönyv. Miskolc, 35-77. Sziklay Jenő-Borovszky Samu: 1896 Abaúj Torna vármegye és Kassa. Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. Budapest, 184., 287., 318-321. Tagányi Károly: 1896 Az 1787. évi első népszámlálás Zemplén megyei eredményei. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 281. 115