Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Makai János: A Vlagyimir-Szuzdali Fejedelemség külpolitikája a 12. század 60-70-es éveiben

(távozzon - M. J.), menjetek valamennyien Szmolenszkbe, és osztozkodja­tok ott!" 6 3 Roman engedelmeskedett, a trónt pedig Mihalko Jurjevics kapta meg, aki azonban nem hagyta ott Torcseszket, hanem öccsét, Vszevolodot és unokaöccsét, Jaropolkot küldte maga helyett. Ezúttal a délen maradt Rosztyiszlavicsok juttattak el üzenetet Vlagyimirba, amelyben ártatlansá­gukat hangoztatták, majd egy éjjel bevonultak Kijevbe, Mihalko kreatúráit elfogták, és Rurikot tették meg fejedelemnek. Bogoljubszkij nem tudott belenyugodni Kijev feletti befolyásának el­vesztésébe. Újabb utasítását ismét Mihno közvetítette, s ebben azt követel­te, hogy Rurik menjen a bátyjához Szmolenszkbe, míg Dávid és Msztyisz­lav hagyja el az orosz földet. A Rosztyiszlavicsok azonban nem ijedtek meg. Msztyiszlav utasítást adott a követ hajának és szakállának lenyírására, Bogoljubszkijnak pedig a következőt üzente: „Mi eddig mint atyánkat sze­rettünk téged, de ha te ilyen szavakkal küldtél (követet - M. J.) hozzánk, nem mint fejedelemhez, hanem mint podrucsnyikhoz és egyszerű ember­hez, akkor cselekedj úgy, ahogyan kigondoltad, az Isten pedig ítélkezni fog felettünk". 6 4 Miután a vlagyimiri fejedelem ezt meghallotta, megparancsol­ta, hogy gyűjtsenek sereget. Az 1 173. évi hadjáratot tehát a Rosztyiszlavicsok szembefordulása idézte elő. Bogoljubszkij azonban látszólag még éppen elég szövetségest és függő helyzetű fejedelmet tudott mozgósítani, nem beszélve saját állama katonai erejéről. Az Ipatyij-évkönyv szerint csak a rosztovi, szuzdali, vlagyimiri, perejaszlavli, beloozerói, muromi, rjazanyi és novgorodi csapa­tok létszáma 50000 fő volt. Ezek élére Andrej fejedelem a legfiatalabb fiát, Jurijt valamint ismét Borisz Zsigyiszlavics vajdát állította, azzal az utasí­tással, hogy Rurikot és Dávidot űzzék el otcsinájából, Msztyiszlávot pedig fogják el, de ne tegyenek vele semmit, hanem vigyék Vlagyimirba. Amikor a sereg Szmolenszk mellett vonult, Roman Rosztyiszlavics kénytelen volt fia vezetésével saját druzsináját elengedni testvérei ellen. A polocki, turovi, pinszki és gorogyeszki fejedelmeknek is részt kellett ven­niük a hadjáratban. A csernyigovi földre érve csatlakoztak az Olgovicsok, majd a vlagyimiri uralkodó féltestvérei (Mihalko, Vszevolod) valamint unokaöccsei (Vlagyimir Glebovics a déli Perejoszlávlból; illetve Msztyisz­lav és Jaropolk Rosztyiszlavics), sőt dél-oroszországi nomád törzsek is. Összesen több mint húsz fejedelem vonult Kijev ellen, 6 > a korabeli viszo­nyokhoz képest nagy létszámú hadsereggel. Összehasonlítva mindezt az 1169-es adatokkal megállapíthatjuk, hogy Andrej Bogoljubszkij hatalma időközben tovább növekedett. A jelentősebb óorosz államok közül mindösz­sze a Halicsi és a Volhiniai Fejedelemség nem került befolyása alá. 6 6 Értesülvén a támadásról, a Rosztyiszlavicsok korábbi volosztyaikba vo­nultak vissza: Rurik Belgorodba, Msztyiszlav pedig Dávid csapataival Visgorodba. Dávid Halicsba ment Jaroszlav fejedelemhez segítséget kérni. A koalíciós erők átkeltek a Dnyeperen, és akadálytalanul eljutottak Kijevig. 146

Next

/
Thumbnails
Contents