Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Kozári József: A 6. gépesített ezred története 1956 október 23. és október 30.-a között

nak, hogy a 6. gépesített ezred történetét közreadjuk. Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy ezeket az iratokat Berki Mihály: Hadsereg vezetés nélkül c. könyvében már feldolgozta, de mint ahogy a könyv címe is elárulja, a munka az egész hadsereggel foglalkozott s így az egri ezred történetére már csak terjedelmi okokból sem térhetett ki részletesen. Jelen dolgozatunkban igyekeztünk minden olyan jelentést figyelembe venni, amely érintheti az egri egység történetét, és igyekeztünk adatainkat egyeztetni az ezred azon tisztjeivel, akik részesei voltak az eseményeknek. Minthogy az ezredet később elhelyezték Egerből, ezeknek a személyeknek a felkutatása nagyon nehéz, s a felkeresett idős nyugdíjas katonák sem igazán szívesen nyilatkoztak az eseményekről. Magatartásuk azt sugallta a kérdezőnek, hogy nem kívánnak érdemeket szerezni maguknak és ártani másoknak. Ha megtörték a hallgatást, lényegretörőek, tárgyszerűek és nagyon szűkszavúak voltak. A dolgozatíróban az a kép alakult ki, hogy többen szeretnék elfelejteni az egészet. Mindezek alapján nem állíthatjuk, hogy dolgozatunk a Pf: 1581 minden részletében hiteles és pontos történetét adja, de munkánk talán így sem volt haszontalan. A 6. gépesített ezred 1956-ban Iványi János őrnagy parancsnoksága alatt Egerben, a Dobó István laktanyában állomásozott. 1956. október 23án a Honvédelmi Minisztérium főügyeletese azt a parancsot adta az ezredparancsnoknak, hogy további intézkedésig nem hagyhatja el a laktanyát. 23.30-kor megérkezett a riadóparancs is. A riadó végrahajtása közben az egységparancsnok tájékoztatta az alárendelt parancsnokokat a végrehajtandó feladatokról, vagyis arról, hogy az ezred két lépcsőben Budapestre vonul.

1 „Még nőtlen voltam, bent voltam a laktanyában egész nap - emlékezett az egyik lövésszakasz parancsnoka - akkortájt egyébként is 'illett' éjjel nappal a laktanyában lenni a tiszteknek. Már benne jártunk az éjszakában, amikor megszólalt a riadócsöngő. Igyekeztünk minél gyorsabban végrehajtani. Mire az alakulótérre értünk, a telephelyről, - ami akkor nem a laktanyában volt, - megérkeztek a gépkocsik is. megkezdtük a felmálházást. Nálam az előírás szerint pisztoly és géppisztoly is volt, de arra már nem emlékszem, hogy a lőszert kiosztottuk e a harcosoknak. Lehet hogy igen, lehet hogy nem. Az eligazítás nagyon rövid volt, de erre sem emlékszem részletesen. A lényege az volt, hogy Pestre kell mennünk rendet csinálni." „Éppen iskolában voltam, -mesélte az ezred egyik századparancsnoka - a tiszteknek ugyanis előírták a gimnázium elvégzését. Én 1950-ben vonultam be a hadseregbe sorkatonaként, és onnan kerültem tiszti iskolára, így a hiányzó gimnáziumot levelező tagozaton végeztem. Október 23-án este a Il-es iskola épületében voltunk egy tiszttársammal. Onnan riadóztattak. Emlékezetem szerint 9.30-kor jött értünk a gépkocsi. A laktanyába érkezés után eligazítottak bennünket. Nem volt valami részletes eligazítás, csak annyit közöltek, hogy Budapestre kell mennünk a Honvédelmi Mi84