Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Kozári József: A 6. gépesített ezred története 1956 október 23. és október 30.-a között

ben ugyanis nem volt tanácsos az utcára lépniük. Néhányan Egerbe is eljöttek velünk. Azt is elmondhatom magamról, hogy voltam Péter Gábor egykori szobájában. Nem tett különösebb hatást rám. A méretei hatalmasak voltak." „A következő akció 29-én vagy 30-án volt. Akkor oszlatták fel az AVH-t. Az Akadémia mellett volt az AVH laktanya, csak egy utca választotta el a két objektumot egymástól. Azt a feladatot kaptuk, hogy szálljuk meg a laktanyát. Én a Hős utcai kapun mentem be az embereimmel, de a laktanyaépületeken kívül maradtunk. A fegyvereket átszállították az Akadémiára, de az egyéb felszerelési tárgyakból egy s más Egerbe is elkerült. Egy pobjeda gépkocsi és egy motorkerékpár, de tudok róla, hogy a tiszti irodákból nagy, világvevő rádiók is kerültek a kocsikra, valamint az AVHsok báránybőr béléses köpenyei, dzsekijei és nadrágjai, valamint több vég kék egyenruha szövet is. Az AVH-s katonákat lefegyvereztük, és elengedtük a laktanyából. A szerencsétlenek melegítőben vagy esőköpenyben mentek ki. Olyan fazonú esőköpenyük volt, mint az útkaparóknak. Levették róla a váll-lapokat, és úgy mentek ki a laktanyából. A laktanya előtt nagy tömeg várta őket. Volt akit meg is vertek. Én a kapuban a távozókat vizsgáltam át. Parancsom volt, hogy fegyvert senki, a tisztek sem vihetnek magukkal. Egy kifelé tartó AVH- alezredesnél pisztolyt találtam. Mikor el akartam venni, azt mondta, hadd tartsam, meg, talán ez menti meg az életemet. Gyorsan körülnéztem. Nem figyelt senki, hát nála hagytam a pisztolyt. Később ez az alezredes vizsgálta fölül az egri tiszteket. Nyilván azért mert tudták, hogy az egriek szerelték le őket. Engem is kihallgatott. Én persze nem ismertem meg. Azt kérdezte, mi volt a feladatom az ÁVH laktanya leszerelésekor. Mondtam, hogy kapuügyeletes voltam. Mi volt a parancsa, kérdezte. Az hogy megmotozzam az embereket, és elvegyem tőlük a fegyvert válaszoltam. És senkinél nem talált fegyvert kérdezte. De igen egy tisztnél találtam. És elvette tőle — kérdezte kemény hangon. Megijedtem, azt hittem parancsmegtagadáson akar kapni, de megmondtam, hogy nem. Na látja, - mondta - én voltam az a tiszt. Nagyon megkönnyebbültem." Október 30-án 15 órakor az egrieket kivonták a volt ÁVH laktanya területéről. Sorakoztak a Zrínyi Akadémia udvarán, majd 18.40-kor visszaindultak Egerbe. Október 31-én 16 órakor hazaindult a minisztérium környékéről az első lépcső állománya is.

1

4 „30-án este 18 óra körül indultunk és 31-én 4 óra körül értünk haza az egri Dobó Laktanyába - emlékezett a volt századparancsnok. Gödöllőnél civil csoportok tartóztattak fel bennünket. Fegyvert követeltek, de nem adtunk. Emlékszem, volt olyan kocsi, amelyik Kerecsendtől a felnin jött Egerig, de nem akart lemaradni". „ A mi mentőnk zárta a sort - mondta az egészségügyi szolgálat vezetője. Ahogy elhagytuk Pestet az út szélén szovjet harckocsikat láttunk, végig az úton egészen Hatvanig. Működött a 'zabszem effektus*. Arra gondoltam, ha valamiért ezek az oszlopunk ellen 94