Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Nagy József: Adalékok a parasztság társadalmi átrétegződéséhez az 1950-es években

Az MKP 1948. április 22-én elfogadott szövetkezeti irányelvei még mindig nagyon óvatosan fogalmazzák meg a változást, kimondva, hogy az "egyszerű szövetkezetekre támaszkodva" az egyéni gazdálkodás is "előmozdíthatja" a szocialista fejlődést," s termelőszövetkezetek létesítéséhez vezethet"/ Közben azonban megtörtént a politikai hatalom megragadása, a Tájékoztató Iroda 1948 júniusi határozata pedig kitagadta Jugoszláviát a szocialista táborból és még egyértelműbben elkötelezte magát a szovjet példa követésére. A jugoszlávok elleni egyik vádpont éppen az volt, hogy hanyagolják a szövetkezeti szervezést és a kisparaszti gazdaságokat támogatják. Rákosi a jugoszláv tapasztalatokon okulva már június 30-án levonta azt a következtetést, hogy "nem elég a szocializmust a városban építeni, és nem is lehet a szocializmust megvalósítani, ha a faluban nem építjük". A faluban pedig "nem lehet a szocializmust addig építeni, míg ott szabadon nőnek a kizsákmányoló elemek".

6 Az MDP Politikai Bizottságának 1948. július 13-i ülésén már határozatban rögzítik, hogy "döntő szempont a kulákság elszigetelésének, gazdasági és politikai befolyása szűkítésének előmozdítása. Minden egyéb szempontot, így a termelés megszervezésének szempontját is alá kell rendelni ennek a célnak". Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án, Kecskeméten mondott beszédében már nyíltan meghirdette a kulákság elleni harcot, s a gazdagparasztokat korlátozó intézkedések egész sorát jelentette be. Ekkor már a hatalom egyedüli birtokosaként félre tehették a korábbi óvatoskodást a szövetkezeti kérdésben. Az MDP 1948. november 27-i Központi Vezetőségi ülésén Rákosi a szövetkezeti átszervezéssel kapcsolatban kijelentette: "Nekünk ezt a kérdést 3-4 éven belül oda kell vinni, hogy a magyar parasztság 90 %-a rendes szocialista közös társasművelésben művelje földjét".

8 Ez a döntés véget vetett a demokratikus parasztpolgári fejlődés lehetőségének, s olyan kényszerpályára vitte a magyar mezőgazdaságot, amely hosszú évekre negatívan határozta meg a parasztság életét. Ez volt történelmi és politikai előzménye annak az ortodox kommunista agrárpolitikának, amely kimondottan a szovjet példát követve, a magyar mezőgazdaság fejlettségét, adottságait, a magyar parasztság mentalitását figyelmen kívül hagyva, voluntarista módon megkísérelte erőszakkal is a maga akaratát keresztül vinni. Bár ez a törekvés szükségszerűen megbukott, törvénytelenségek, igazságtalanságok és emberi megaláztatások soro- v zatát hozta magával. Az 1949. január 1-én megtartott népszámlálás szerint Magyarországon a mezőgazdasági népesség aránya 49.1 % volt. Az 1960-as népszámlálás szerint pedig 35.5 %.

9 Bő 10 év alatt tehát 15 %-kal csökkent a mezőgazdasági népesség száma. A parasztságnak ez a nagyarányú csökkenése nem spontán módon történt meg, hanem részben gazdasági, részben közigazgatási tényezőkkel az államhatalom tevékenyen hozzájárult. Az osztályharcos szellemben elkészített 1949-es népszámlálás mezőgazdasági kötetének ösz68