Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Kaló Ferenc: „...Örök hála az itáliai risorgimentonak..."

forradalom, Napóleon és Itália, a bécsi kongresszus döntéseinek következményei, az 1830-40-es évek nemzeti mozgalma, stb.), ezek - ismerve Herzen kivételes érdekló'dését a politikai, történelmi események iránt, nyelvismeretét, a könyvkiadás, a napi sajtó rendszeres követését „kötelező pensumként" foghatók fel esetében. Vélhetően nagyobb figyelmet, elismerést érdemel az, hogy Herzen az utazását megelőző hetek, napok vagy éppen a jelen eseményeinek leírásán túlmenően, azok kommentálására, értékelésére is vállalkozott. A fentiek illusztrálására következzen egy, még Rómába utaztában Genováról tett rövid megjegyzés: „Itt járt Károly Albert, a város a reformot és a megbékélést ünnepelte."

1

0 Az idézett mondat nem azért érdekes elsősorban, mert a szard-piemonti uralkodó 1847 októberében hozott igazságszolgáltatási reformjára, illetve a sajtócenzúra enyhítésére utal (Genova 1815-ben az említett királysághoz került!), hanem azért, mert ezek helye, értékelése időtállónak bizonyult: „A változtatások és a jogok, amelyeket Károly Albert adott, rendkívül szerények, ... és IX. Pius és a toszkániai herceg reformjai után elkerülhetetlenek, elodázhatatlanok voltak."

1

1 További példaként említhetőek a Rómában lejátszódó események Herzen jól látta, hogy - részben a Mazzini-féle sikertelen kísérletek ellenhatásaként is - 1846 körül az egységesítő mozgalomnak az az iránya kerekedett felül, amely a pápai állam égisze alatt vélte megvalósíthatónak Itália egységét. Az 1846-ban pápává választott Giovanni Mastai-Ferretti bíboros, IX. Pius egy liberalizációs reformsorozatnak nyitott utat. 1846 július 17 amnesztia a politikai elitélteknek; 1847 tavasza - az egyházi cenzúra enyhítése, polgári sajtó engedélyezése, önkormányzat Rómának; 1847 októberÁllamtanács létrehozása, részben világi tagokkal, polgárőrség felállítása, klubok, demonstrációk engedélyezése. Mindezek azt mutatták, a pápa megértette a kor szellemét, s ha intézkedései óvatosak, mérsékeltek voltak is, más itáliai államokban is követésre találtak, így hatásuk az egységmozgalom szempontjából nem jelentéktelen. Az előbbiekhez hasonlóan részletes ismeretanyagról, lényeglátó összefüggésekről olvashatunk, amikor Herzen a Nápolyban zajló eseményeket írta le illetve ezeket kommentálta. A Nápolyban történteknek már a palermói felkelés után volt szemtanúja. Láthatta az amnesztia-törvény okozta örömünnepet, azt, hogy az imént még elitéltek egyszeriben ünnepelt, éljenzett főszereplők lettek: díszebéd a Cafe dell' Europa-ban, ahol fesztelenül emelhették poharukat a szabadságra, függetlenségre; este fáklyásmenet, majd tiszteletükre rendezett koncert a San Carlo Színházban. De jelen volt Herzen a San Francesco di Paolo székesegyházban is, amikor a király esküt tett az alkotmányra (1848 február 11). Ezzel kapcsolatban olyan részleteket is megfigyelt, mint a király tekintete, hanghordozása a szöveg olvasásakor, vagy azt, hogy a ceremónia vé171