Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Gebei Sándor: Az erdélyi fejedelemség szerepe az 1646—48-as oszmán birodalom elleni koalíciós kísérletben

a segélyhad a fejedelem parancsnoksága alá tartozzon, sőt „hol, meddig és micsoda ordinanciávaf' foglalkoztatnák a zsoldosokat, az is a fejedelem akaratától függene. (Rákóczi is érezte, hogy ez a követelés túllő a célon, ezért a követutasításban az egyezkedéseket sem zárta ki. Az előírás szerint, az első lépésben 6000-re redukálható a létszám, de ha mindenképpen akadályok mutatkoznak, 4000-rel is beéri a fejedelem) Negyedszer: „„mindenféle hadakat ő felsége birodalmában" az erdélyi fejedelem szabadon fogadhasson, „mindenféle fegyvert és munitiokat" vámmentesen, 30-ad fizetés nélkül (absque tricesimarum solutione) a Rzeczpospolita területéről kiszállíthasson. Ötödször: szülessen megállapodás a hadizsákmány elosztásáról (de praemio et fructu belli) - javasolta Rákóczi IV. Ulászlónak. Rákóczi egyáltalán nem szerénykedett, amikor a győzelmi jussból kihasította a részét. A conjunctio armorum fejében elvárta, hogy a Rzeczpospolita évente 200 ezer (minimum 150 ezer) tallért - két részletben - fizessen, hogy a töröktől „akár hol is visszaszerzett területeket in perpetuum" Erdély megtarthassa. Havasalföldet is magának követelte a fejedelem, („a mi birodalmunk alá adnák in perpetuum") mert a havasalföldi vajdát éppen Rákóczi „promoveálta" a vajdaságba.

4

1 A kívánság lista még diplomáciai garanciák beterjesztésével egészült ki. A Rzeczpospolitának vállalnia kellett, hogy szeparatív békét a törökkel nem köt, hogy a háborút lezáró béketárgyalásokról folyamatos információkat szolgáltat Erdélynek, hogy az általános békébe Erdélyt is belefoglaltatja. Amennyiben „ismét valaha" külső veszély fenyegetné az Erdélyi Fejedelemséget, a Rzeczpospolita a fenyegetett ország segítségére siet 4 Külön fejezetrészek foglalkoznak annak a szituációnak elemzésével, ha az offenzív háború - bármilyen okból kifolyólag is - meghiúsulna és a török bosszúhadjárattal fenyegetné a practikáló Erdélyt. A veszély elhárítására Rákóczi György a Rzeczpospolitától hadakat követelhet, „lovas hadakból is, de kiváltképpen gyalogból ad nr. 6000 peditum musquetariorum ő felsége és a respublica költségével".

4

3 Erdély beterjesztett kívánalmainak tárgyalásakor Rákóczi delegátusa nem lehetett könnyű helyzetben, mivel a koalícióhoz csatlakozás ára többszörösen meghaladta azt a szintet, amit IV. Ulászló vállalhatott és teljesíthetett. A király éppen azért kereste titokban a külső kapcsolatokat és vette fel ugyancsak titokban az állandóan elégedetlenkedő kozákokkal az érintkezést, mert az articuli Henriciani béklyóitól kívánt megszabadulni. A királyi hatalmat gúzsba kötő passzusok közül elég néhányat említeni, (- a király semmilyen szövetséget nem köthetett a respublica tudta és beleegyezése nélkül; ugyanez vonatkozott a háború és béke ügyére is; a király semmilyen új adót nem vethetett ki, vámokat nem módosíthatott, új pénzt nem verethetett stb. a szejm megkerülésével, tehát az ország diplomáciája, had16