Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Kiss László: A zsidó emancipáció előtörténete Nyugat- és Közép-Európóban (a 18. század 2. felében)

A liberalizmus és nacionalizmus évszázadának - joggal - tartott un. „hosszú 19. század"-ban ugyanis alapvetően két egymással szorosan összefonódó történelmi feladat és program várt megoldásra Közép-Európában: a modernizáció és a nemzettéválás, nemzetteremtés „programja". Egy ilyen helyzetben pedig „elkerülhetetlenül újra-meghatározásra szorult a zsidóság helye: A „zsidókérdés" olyan problémaként vetődött föl, hogy a zsidóságnak a megvalósítandó polgári társadalomban (és nemzetben - K. L.) mi lesz a helyzete és funkciója". így tehát a polgári társadalom „zsidókérdése" óhatatlanul „az emancipáció kérdéseként vetődött fel, vagyis miképpen lehetséges a zsidókat egyenlő jogokkal az akkor formálódó társadalom egyenjogú tagjaivá tenni."

4

1 A kérdésre adott válasz azonban már egy újabb tanulmányt igényelne. JEGYZETEK 1. Az alábbi tanulmány indítékát a „Zsidókérdés, antiszemitizmus" c. alternatív tárgy előadásai adták. Közelebbről az az európai zsidóság emancipációjával és a modern antiszemitizmus megjelenésével foglalkozó tematikai egység, amelynek megalapozása - a téma gazdagsága és az idő rövidsége miatt - fontosságához mérten csak érintőleges lehet. Ugyanakkor a kollokviumra történő felkészüléshez sem jegyzet, sem szemelvénygyűjtemény nem áll a hallgatók rendelkezésére. Ezért ez a dolgozat jó esetben egyfajta hiánypótló szerepet is játszhat, amely céljából adódóan nem a részletező elemzésre, hanem inkább a főbb fejlődési folyamatok, összefüggések felvázolására törekszik, többnyire a legújabb magyar nyelvű feldolgozásokra támaszkodva. Nem célja a kérdéskör eszme -, ideológiavagy gondolkodástörténeti vonatkozásainak (felvilágosodás, liberalizmus, nacionalizmus stb.) részletes bemutatása. A befogadni és beilleszkedni készülő „oldalak" egymást feltételező kettősségéből is főleg csak a „keresztény" befogadói oldal jellegadó csoportjainak - zömmel gazdasági érdekeken nyugvó - álláspontját, abból is azokat az előremutató elemeket kívánja felvillantani, amelyek rést ütöttek a középkorias („egyháziasnak" és „vallásosnak" egyaránt nevezett) antiszemitizmus falán. Ezzel pedig akarva-akaratlan hozzájárultak annak a 18. század végén elinduló ellentmondásos folyamatnak az előkészítéséhez, amely száz év múltán Európa legtöbb államában meghozta az ott élő zsidók egyenjogúsítását. 2. Lendvai L. Ferenc: Bevezetés. Gondolatok a zsidókérdésről. Lásd: Hét évtized a hazai zsidóság életében. I. rész. MTA Filozófiai Intézet. Bp., 1990. 20. old. 162