Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Makai János: A Vlagyimir-Szuzdali Fejedelemség külpolitikája a 12. század 60-70-es éveiben

akció azonban sikertelen maradt. Vlagyimir Andrejevics rövidesen meghalt. Gyermeke nem lévén, trónját és volosztyát Vlagyimir Msztyiszlavics szerezte meg.

5

3 1170-ben Msztyiszlav Izjaszlavics ismét támadott, ezúttal Kijev ellen, s szövetségeseivel akadálytalanul foglalta el a várost. Gleb Jurjevics ezalatt Perejaszlávlban kunokkal kapcsolatos ügyeket intézett. Msztyiszlav Visgorodot is megtámadta, de Dávid Rosztyiszlavics eredményesen védekezett. A volhiniai fejedelmet ezután egyre-másra hagyták cserben szövetségesei, míg Dávid újabb segítséget kapott, Gleb pedig kunokkal közeledett. Msztyiszlav Izjaszlavics kénytelen volt visszatérni korábbi fejedelemségébe, ahol még ebben az évben meg is halt.

5

4 Tevékenysége jól tükrözte a Volhiniai Fejedelemség megerősödését. Andrej Bogoljubszkij hoz hasonlóan, Msztyiszlav Izjaszlavics is mind nagyobb területre akarta hatalmát kiterjeszteni, mind több fejedelmet akart függő helyzetbe kényszeríteni. Azonban Volhinia befolyása Oroszországban ekkor már kisebb volt, mint a Vlagyimir-Szuzdali Fejedelemségé. Ezt mutatta Msztyiszlav számos kudarca is. 1171-ben meghalt Gleb Jurjevics, ~ és Bogoljubszkij politikája egyik legfontosabb támaszát vesztette el. Kijevben ezután akarata csak annyiban érvényesülhetett, amennyiben az a Rosztyiszlavicsok érdekeit is szolgálta. Az utóbbiak Dorogobuzsból Vlagyimir Msztyiszlavicsot hívták meg a megüresedett trónra.

5

6 Bogoljubszkij azonban nem fogadta el az új uralkodót, mert Msztyiszlav utolsó kijevi uralkodása idején Vlagyimir szövetséget kötött a volhiniai Izjaszlavicsokkal, másrészt az ő engedélye nélkül lett kijevi fejedelem,

5

7 és Kijev elhagyására szólította fel. ' Vlagyimirt, aki mindössze négy hónapig uralkodott a Dnyeper parti városban,' valószínűleg csak halála mentette meg az elűzéstol. A kijevi trónra ismét Andrej Bogoljubszkij pártfogoltja került. A vlagyimiri uralkodó ezzel kapcsolatos üzenetében hangsúlyozta, hogy azért adja Kijevet Roman Rosztyiszlavicsnak, mivel a Rosztyiszlavicsok „atyjuknak'' ismerték el őt,

6

1 vagyis tudomásul vették a nemzetségi rangsorrendben elfoglalt helyét. Bogoljubszkij és a Rosztyiszlavicsok koalíciója azonban hamarosan felbomlott, és a következő években Dél-Oroszországban meglehetősen viharos események játszódtak le, melyeket az Ipatyijévkönyv i^en részletesen ismertet, bár az időpontok tisztázását alig teszi lehetővé. Roman Rosztyiszlavics kijevi uralkodása idején Andrej Bogoljubszkij arról értesült, hogy Gleb Jurjevics nem természetes halállal halt meg. Nyilván Kijevből kapta a hírt, mert amikor kisebb druzsinájának tagját, Mihnót a Rosztyiszlavicsokhoz küldte, név szerint kérte a feltételezett gyilkosok kiadatását. Mivel kérésének nem tettek eleget, Roman Rosztyiszlavicsnak újabb üzenetet küldött: „Fivéreiddel nem az én akaratom szerint jársz el, így hagyd el Kijevet, Dávid Visgorodból, Msztyiszlav Belgorodból 145