Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Gebei Sándor: Az erdélyi fejedelemség szerepe az 1646—48-as oszmán birodalom elleni koalíciós kísérletben

nem szerezhettek tudomást a készülődésről a törökök, s ezért a törökök gyanúját elaltató, konspirativ megoldást kellett találni. Egy minden szempontból kifogástalan személyre, Janusz Radziwill litván hercegre esett a választás. A herceg Moldvába, majd Erdélybe történő utazása a be nem avatottak számára csak egy szokványos rokonlátogatásnak minősült. J. Radziwill ti. az apósához, Vasile Lupu moldvai vajdához érkezett látogatóba, és ugyancsak családi okok miatt kereste fel az erdélyi fejedelmet. Ekkoriban mind a fejedelmi, mind a vajdai udvarban egy kölcsönös előnyöket hordozó házasságon töprengtek, a Rákóczi-család komoly szándékkal érdeklődött Lupu vajda szépséges leánya, Roxanda iránt. Ily módon a litván herceg erdélyi tartózkodása senkiben sem keltett gyanakvást. A konspiráció ellenére a moldvai vajdát be kellett avatni a titokba, a törökellenes koalíció formálódásának részleteibe. Lupu vajda a török háború előnyeiről-hátrányairól azonnal számot vetett, és a szövetkező felek támogatásáról döntött. Az ásványkincsekben gazdag vajdaság ura rögvest felismerte, hogy Rákóczi Zsigmond - Roxanda házassága révén is, a győztes háború révén is csak nyerhet, Moldva státuszát javító előnyöket szerezhet. Konkrétabban: - a Rzeczpospolita - Erdély törökellenes koalíciója Moldvát keletről, nyugatról védőgyúrűbe zárja, s így a török, tatár befolyástól megszabadítja. Azt nem tudjuk eldönteni, hogy a nagyravágyás (Rzeczpospolita), vagy az irigység (Erdély) dominált erősebben Lupu gondolkodásában, de azt állítjuk, hogy a konszolidált erdélyi viszonyok imponáltak neki. „I. Rákóczi alatt" - írja a Rákóczi-családot nemigen kedvelő Bethlen Imre - „Erdély eléggé virágzott; annyiban főképpen, hogy a gazdaságra szükséges vonó marhák megszaporodván, a szántást vetést a íoldnép csendesen folytathatta. A Városokban állandóbb rend és csendesség lévén, új épületekkel díszeskedtek, ,.."

2

9 Gyulafehérvár és Kolozsvár messze kiemelkedett a többi erdélyi város közül, mert az erdélyi főváros nemcsak megőrizte Bethlen-i fényét, hanem pl. „a Fejérvári Fő Oskola jobban tökéletesíttetett", a levéltár, a könyvtár, az idegen tanítók sokasága „a tudományosságot gyarapították". A Szamos parti város gazdagsága főleg „a napkeleti kereskedelemből" számlázott.

3

0 „Az Ország várai, végházai ... jó állapotba helyeztettek. Nevezetesen Kolozsvár, Fejérvár, Várad, Jenő nagy költséggel megerősíttettek. A fegyveres Házak, ágyúkkal, apróbb fegyverekkel, golyóbis és puskaporral gazdagon megrakva maradtak, ..."

3

1 - tájékoztat Bethlen Imre az erdélyi békeállapotokról. Nem kerülhették el Radziwill herceg figyelmét sem az erdélyi aranykor szembetűnő jelenségei, az anyagi gyarapodásról árulkodó városkép, hiszen az apósától elindulva - valószínűleg - az Ojtozi-szoroson átkelve, „Erdélyország" legjelentősebb településein haladt át. Amíg I. Rákóczi György színe elé, Munkácsra ért, addig Brassó - Fogaras-Nagyszeben13