Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Kovács Ernő: négy választás Magyarországon - gondolatok az 1945 utáni demokratikus választásokról

után, melynek során az 1945-ös választásokon 17,2 %-ot, az 1947-esen 24,3 %-ot ért el, és ezzel megszerezte a hatalomhoz szükséges minimális többséget. A legutóbbi két választáson - egyrészt a külső tényezők megszűnése, másrészt belpolitikai okok miatt — már nem volt képes egyetlen képviselőt sem bejuttatni a parlamentbe. Az utóbbi időben lezajlott folyamatok azt mutatják, hogy a magyar társadalomban alapvetően 3 pólusú politikai struktúra van megszilárdulóban: a keresztény-konzervatív, a liberális és a szocialista. Hangsúlyozni szeretném, hogy megszilárdulóban, mivel mindhárom irányzaton belül jelen vannak egyéb politikai törekvések is. Ezt jelezték az utóbbi 4 év folyamán a parlamenti képviselők sorában kialakuló mozgások, átülések, kiválások; de ezt jelzik egyes pártokban kialakuló viták, amelyek kiválásokhoz, új pártok alakulásához vezettek. Ezt a "kristályosodási" folyamatot jelezte a MDF-ből kivált MIÉP, a Független Kisgazdapárt több pártra szakadása, vagy a FIDESZ-ből kivált csoport. Megjegyezni kívánom - figyelve az eseményeket - ezt a "kristályosodási" folyamatot más pártok sem igen fogják elkerülni. Ezek azonban — úgy vélem - nem fogják megváltoztatni ezt a három pólusú politikai struktúrát. 3. Választási eredmények és koalíciós mozgások. Az általam vizsgált négy választás eredményeként minden esetben koalíciós kormány jött létre (lásd 2. sz. melléklet), amelynek különböző okai voltak. Úgy vélem, az alapvető okot abban kell látnunk, hogy egyrészt hazánkban a politikai erők oly mértékben megosztottak voltak, ami nem tette lehetővé egypárti kormány létrehozását, másrészt - különböző megfontolásokból - a győztes párt nem merte, vagy nem akarta vállalni az önálló kormányzást, mint például 1945-ben a FKGP, vagy 1994-ben az MSZP. A kormányzó koalíciók erejét és hatékonyságát mutatják az alábbi adatok: 1945-ben a koalíció 99,5 % mandátummal rendelkezett 1947-ben " 65,8 % " 1990-ben " 59,7% " 1994-ben " 72,8 % " Ezek az adatok azonban különböző tartalmi és minőségi jegyekkel bírnak. E tartalmi és minőségi jegyeket a koalíciós célok motiválták, amelyek egyúttal jelzik ezek hatékonyságát is. Az 1945-ös választás után létrehozott koalíció tartalmi és minőségi jegyeit elsősorban külső tényezők határozták meg, nevezetesen a nagyhatalmak közös szándéka Magyarország demokratikus átalakításának célja, 102