Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Nagy József: A Gömbös-féle telepítési törvény előzményei

vehető földek között szerepelt még az 1920-as években leadott vagyonváltságföldek és az adóhátralék miatt leadott földek felhasználása. Telepítésre alkalmas összefüggő területet azonban ezek sem alkottak. Mint korábban láthattuk, az értekezlet legkevésbé előkészített területe a pénzügyi kérdés volt. Igen sok hasznos tanács elhangzott a gazdálkodással kapcsolatban is. Támogatni kell a telepeseket házépítéssel és gazdasági épületekkel, jószággal és gazdasági felszereléssel, csupán azt nem mondták meg, hogy milyen alapból. A vitában felmerült pénzügyi javaslatok mindegyike komolytalan volt. Sokan úgy képzelték, hogy a településre vállalkozóknak tekintélyes vagyona van. Feltételül kívánták szabni, hogy milyen igásállatokkal, milyen gazdasági felszereléssel és pénzeszközökkel rendelkezzen már a telepítés előtt. Vitazáró előadásában egyik ilyen felszólalónak válaszolta Kerék Mihály: "őméltósága nagy fontosságot tulajdonít a telepesek anyagi erejének, melyet kisebb-nagyobb mértékben megkövetel a jelentkezőktől. Én attól tartok, hogyha ehhez a követeléshez mereven ragaszkodnánk, akkor Magyarországon nem lehetne telepest találni éppen azokban a földmíves rétegekben, amelyeket az egész akcióba elsősorban kellene bevonni."

2

6 A radikális megoldás távol állt a szakértekezlet résztvevőitől is. Az általuk javasolt módozatok megvalósulásának összessége sem jelentett volna lényeges változást sem a magyar birtokviszonyokban, sem a parasztság helyzetében. A radikálisabb megoldást követelő agrárpolitikusok nem vettek részt ezen az értekezleten. Matoicsy Mátyás a parasztság fizikai és szellemi elnyomorodásának, az egykének és a nagyarányú gyermekhalandóságnak az okát abban látja, hogy a mezőgazdasági lakosság 67 %-a agrárproletár, aki nem tud családjának emberhez méltó ellátást biztosítani. Ennek megszüntetéséhez a nagybirtokrendszer felszámolásán keresztül vezet az út. "Vagyis - írja Matoicsy — kis gazdaságokat kell létesíteni. E kérdést illetőleg a gazdasági szempontoknak a nemzeterősítő népesedés-politika követelményeihez kell igazodniok. A nemzetfenntartó magyar őstermelő lakosság megerősítéséről van itt szó, minthogy ez az osztály viseli a közterhek legnagyobb részét és adja egészséges fiaival a hadsereg zömét, s expanzióképességével a legnagyobb magyar feladatnak, a revíziónak megvalósítására van hívatva."

2

7 Annak, hogy a nagybirtokosok az újabb földreformtervek miatt nem mutattak nagyobb izgalmat egyik oka feltétlenül az volt, hogy nem vették komolyan Gömbös reformterveit. Ha figyelembe vesszük, hogy a Nemzeti Munkaterv 1932 októberében jelent meg, a telepítési törvényjavaslatot pedig 1936 tavaszán nyújtották be, akkor ez érthető is. Az OMGE nyugodtságára jellemző, hogy először az 1934. december 9-i közgyűlésen szerepeltek a megoldandó agrárpolitikai feladatok, s itt gróf Somssich László elnöki megnyitójában szinte elébe ment a kormány elképzelésének, mert azt javasolta a Földművelésügyi 97