Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Nagy József: A Gömbös-féle telepítési törvény előzményei

még egyszer megjegyezni, hogy Koós Zoltán a Földhitelintézet vezérigazgatója volt. A telepítés pénzügyi fedezetére nem volt érdemi javaslata Kerék Mihálynak sem. Elismerte, hogy az lenne a megoldás, ha a kormány évről-évre az állami költségvetésbe állítana be erre a célra bizonyos összeget, az ország pénzügyi helyzetét ismerve azonban ezt lehetetlennek tartotta. Az OTI, a MABI, s más társadalombiztosító és nyugdíjintézetek azonban többszázmillió pengős vagyon fölött rendelkeztek, s évente több milliót fordítottak bérházak vásárlására. Hasonló volt a biztosító intézetek díjtartalékának a felhasználása is. Az országban működött 49 biztosítótársaság, amelynek összes vagyona 400 milliót, díjtartaléka pedig 140 millió pengőt tett ki.

2

4 Ezt a pénzfölösleget tehát könnyen fel lehet használni telepítési célra, csupán az kell, hogy az állam a kamat és tőke visszafizetéséért vállaljon garanciát. Összességében megállapíthatjuk, hogy ez a hosszúra nyúlt értekezlet sok hasznos javaslattal szolgálhatott egy megalkotandó törvénytervezetnek. Egyet lehet érteni azzal, hogy bár az 1920. évi XXXVI. tc. is foglalkozik a telepítés kérdésével, a megváltozott helyzet és az eltelt idő új törvényt tesz szükségessé. Ennek az új törvénynek meg kell oldani egy sereg más birtokpolitikai és közigazgatási kérdést is akár új falvak létrehozásáról, akár már meglévő falvakhoz való telepítésről van szó. Kell egy egységes terv, amely feltérképezi az ország azon területeit amelyekre a telepítés szempontjából távlatilag is építeni lehet, s felmérik azt, hogy milyen tömeg az, amely egy ilyen akciónál számításba jöhet. Bajcsy-Zsilinszky Endre azonban igen találóan mutatott rá felszólalásában, hogy "bármilyen szép és értékes gondolatok vetődnek is fel és dolgoztatnak ki a telepítés technikájára vonatkozólag, ha a telepítés nincs gazdaságpolitikailag keliően megalapozva, akkor valójában, hogy úgy mondjam, a levegőbe építkezünk. A telepítés gazdaságpolitikai alapja pedig az én megítélésem szerint egy új és nagyszabású birtokreform, mert telepítést Magyarországon birtokreform nélkül nem lehet csinálni."

2

5 Alapvető probléma az volt, hogy egy ilyen organikus földbirtokpolitikai program fel sem merült. A vitapartnerek abból indultak ki, hogy a válság hatására sok uradalom tönkre ment, amiket az állam telepítési célra megvásárolhat. Azt azonban nem vették figyelembe, hogy ezek a földek az országban szétszórva nem voltak alkalmasak telepítésre. A másik birtokkategória amelyre a telepítésnél számítottak az alföldi városok, vagy nagyközségek nagy kiterjedésű határa volt. Szinte minden felszólaló törvényt akart hozni ezek kisajátítására. Azt azonban nem vették figyelembe, hogy ezek nem lakatlan pusztaságok voltak, hanem Debrecen határának kivételével 10-15 holdas parcellákban parasztok ezrei bérelték ezt a területet. Odatelepítést tehát csak ezeknek a kisbérlőknek a rovására lehetett volna megvalósítani. Az igénybe96