Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Nagy József: A Gömbös-féle telepítési törvény előzményei

birtok árverés előtt áll. Szenzációs megoldási tervekben nem volt hiány, s bár ezek egy része tartalmazott is hasznos javaslatokat, többségük nem volt reális. Kaán Károly a neves agrár szakember egy széleskörű koncepcióra alapozott általános rendezési terv kidolgozását javasolta, melynek tartalmaznia kell a pénzügyi megoldás módozatait is. Teljes joggal hibáztatta a kormányt, mert bár mindenki előtt világos volt, hogy a Nagyatádi Szabó-féle földreform nem jelentett tartós megoldást, nem képeztek pénzügyi alapot újabb földterületek kisajátítására. "Pedig sok alkalom kínálkozott reá. Főleg a költségvetési fölöslegek és a külföldi kölcsönök felhasználása idején, amikor pl. csak az 1924/25-1928/29. évek között, tehát öt év alatt 931.2 millió pengőt fordítottak beruházásokra, amikor tehát egyebek között az anyagi erő sem hiányzott egészen."

21 A folyamatos reformhoz pedig újabb törvény sem kellett volna, mert a földreformot lezáró 1928-adik évi XLI. tc. biztosította a földművelési miniszternek az elővásárlás jogát. Koós Zoltán ~ aki az értekezlet pénzügyi előadója volt — három olyan forrást is vélt felfedezni amiből a telepítés megoldható. Az első javaslata volt a legracionálisabb. Azt javasolta, hogy azok a hitelezők akik árverés útján egy csődtömeghez jutottak, úgysem tudnak a földdel mit kezdeni, tehát örülhetnek egy olyan megoldásnak, ha a megfelelő ellenértéket nem készpénzben, hanem kötvényben kapják meg, mert nagyobb ellenértéket a válságos viszonyok között úgy sem várhatnak. Másik megoldásként a rövidlejáratú külföldi kölcsönök befagyasztását és telepítési céira való felhasználását javasolta."Magyarország rövidlejáratú külföldi adósságai igen jelentékeny összeget tesznek ki, kb. 1.800 millió körül mozog ez az összeg."

2

2 Bár tisztában van azzal, hogy a magyar állam hitelképességének nem használ, mégis javasolja, hogy alakítsák ezt át hosszúlejáratú kölcsönökké, amihez a külföldi hitelező kénytelen lesz hozzájárulni megfelelő fedezet alapján. Harmadik megoldási javaslata egy "világprogram". Külföldi szaklapokra építve abból indul ki, hogy mivel az egész világon gazdasági válság van, ebből csak a beruházások élénkítésével lehet kilábalni, s az egész kapitalista világnak érdeke, hogy a termelés és értékesítés mindenhol fellendüljön. így a magyar állam sem tudja elkerülni, hogy egy nagyszabású beruházási programot dolgozzon ki."Hogy miből fogja a magyar állam ezt a fedezetet meríteni, erre kimerítő választ adni nem nehéz, mert csak két dologról lehet szó. Az egyik az, hogy ha ez a beruházás tényleg egy világprogram része lesz, akkor gondoskodni fognak arról, hogy Magyarországnak ez a pénz rendelkezésére álljon. De különben sem volna ez nehéz, mert hogyha mi összes külföldi tartozásaink fizetését bizonyos időre felfüggesztjük azzal a feltétellel, hogy azokat az összegeket, amelyeket a külföldnek kellene fizetnünk a belföldön invesztíciókra fordítjuk, akkor ez semmi más, mint külföldi hitel, vagy legalábbis egyenértékű azzal".

2

3 Ennyi naivitás után nem árt 95