Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Nagy József: A Gömbös-féle telepítési törvény előzményei

sendő. Az 1930-as évek elején minden régi- és újonnan alakuló politikai párt, a szélsőbaltól a szélsőjobbig zászlajára tűzte az újabb földreformot. Szerepelt a telepítés gondolata Gömbös programjában is. Jobb volt tehát, ha mérsékelt javaslatokkal elébe mentek a földreform gondolatoknak, s ezáltal kezdeményezően részt vehetnek az új törvény kidolgozásában. Attól nem kellett félni, hogy a kormány radikális földreformot akar. Gömbös szóban is több alkalommal tett megnyugtató kijelentéseket, de földművelésügyi miniszterei, előbb Kállay Miklós, majd Darányi Kálmán is garanciát jelentettek arra, hogy radikális földreformtól nem kell tartani. Ilyen körülmények között került sor 1933 májusában a Magyar Gazdaszövetség telepítési szakértekezletére. A Gazdaszövetség általában a középbirtokosok érdekeit képviselte és az OMGE-val ellentétben igényt tartott a gazdagparasztok támogatására is. Ezt jelképezte az is, hogy a szövetség elnöke Mayer János volt, az egykori kisgazdapárti földművelésügyi miniszter, aki azonban ekkorra már azt is igyekezett elfelejteni, hogy Nagyatádi Szabó István harcostársa volt, s inkább "Gömbös Gyula vezetése mellett a Nemzeti Egység pártjában képviseli a kisgazdatársadalom érdekeit."

s A szövetség titkára viszont Kerék Mihály, egy fiatal jogász aki valóban szívén viselte a földreform ügyét, s az 1930-as évek elejétől cikkek tömegében elemezte a parasztság helyzetét és követelte a radikális földreform megvalósítását. Ő kért most fel számos szakembert előadások megtartására. Ilyen volt Czettler Jenő és Kaán Károly egyetemi tanár. Mindkettő évtizedek óta foglalkozott földbirtokpolitikai és telepítési kérdésekkel. Koós Zoltán 1923-tól a Földhitelintézet vezérigazgatója komoly pénzügyi tapasztalatokkal rendelkezett, Matyasovszky Miklós volt OFB tanácselnök a korábbi reformok és telepítési elképzelések tapasztalatait elemezte, végül Kerék Mihály a telepítés lehetőségeit vizsgálta. A közel egy hónapig tartó előadás és vitasorozat díszelnöke Albrecht királyi herceg volt, s az első ülésre 1933. május 2-án került sor.

6 Az értekezletre meghívták az agrárkölcsönökkel foglalkozó pénzintézetek képviselőit, a mezőgazdasági kamarákat, a Hangya és az Országos Központi Hitelszövetkezet vezetőit, az érdekelteket azonban hivatalosan csupán az államilag támogatott Országos Földmű nkásszövetség titkára Steuer György képviselte. Nem lenne értelme a terjedelmes, gyakran sok töltelék szöveget is tartalmazó előadások tartalmi ismertetésének, az értekezletet azonban egészében, a Gömbös-féle telepítési törvény megalkotása előtt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A felszólalók szinte kivétel nélkül elismerték a telepítés fontosságát, sőt azt a paraszti nyomor felszámolása egyedüli módjának tekintették. A megoldásnál azonban a többség már óvatosságra intett, a telepítést egy hosszan elhúzódó folyamatnak tekintette. Az értekezlet tulajdonképpen négy kérdés körül csúcsosodott ki. Az első kérdéskör amellyel szinte mindenki fog87