Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Nagy József: A Gömbös-féle telepítési törvény előzményei

Ekkor még nem volt gazdasági váiság és nem volt előre látható, hogy kisparasztok és újonnan földhöz juttatottak tízezrei mennek majd tönkre, de azt látták, hogy a szegényparasztok az adott gazdasági helyzetben sem tudnak fizetni a földért, az államnak pedig nincs olyan gazdasági bázisa, hogy a földbirtokosok részére a kártalanítást megelőlegezze. Ráadásul az egy-két holdas nyomor parcel Iákat nem tekintették megoldásnak. Nagyobb, életképes gazdaságot kell létrehozni, amely normális megélhetést nyújt egy parasztcsaládnak. A telepítést, mint megoldást, a korszak kiváló társadalomtudósa Weis István egyik cikkében 1929-ben dobta be a köztudatba. "Szakítani kell azzal a téveszmével — írta —, hogy a földreform befejeződött; ellenkezőleg, most kell kezdődnie az igazi földreformnak, amely a Hortobágy hazug pásztor romantikája és a békési, csongrádi nagy uradalmak pusztái helyébe a termelést, közigazgatást, munkáskezek boldogulását elősegítő falutelepülési rendszert hívja életre, tanyaközségeket létesít a városi határokban — szóval a relatív népsűrűséget levezeti oda ahol elhelyezkedhetik."

2 A képviselőház 1931. december 16-i ülésén a költségvetési vitában Bajcsy-Zsilinszky Endre részben telepítéssel 3 millió hold felosztását és pénzügyi fedezetének biztosítását követelte a kormánytól.

3 1932-ben már szinte állandóan napirenden volt az újabb földreform, melynek nem szükségességét, legfeljebb formáját vitatták. A telepítés kérdése különösen a Gömbös kormány megalakulása után már annyira előtérbe került, hogy nem lehetett nem foglalkozni vele. A Nagyatádi Szabó-féle földreformmal ellentétben az 1930-as évek elején a földbirtokosok többsége nem tiltakozott az újabb földreform eszmék ellen. Az OMGE hivatalos lapja a Köztelek 1933 februárjában így foglal állást: "A telepítés szükséges, mert a helytelenül megoldott földreformot valamiképpen ki kell egészíteni, szükséges egyes néptelen vidékek besűrűsítésére, a földbirtok helyesebb elosztására, sőt munkaalkalmak szempontjából is. Azonban túlzott reményeket a telepítéshez fűzni helytelen, s mindenek előtt figyelmen kívül nem hagyandó, hogy minden telepítés pénzbe kerül"

4 Természetesen most is voltak olyan konzervatív csoportok amelyek mereven ragaszkodtak a sok évszázad alatt kialakult gazdasági szerkezet fenntartásához, azonban bár hallatták hangjukat, meglehetősen elszigetelődtek. Az engedékenység egyik oka feltétlenül a gazdasági válságban keresendő, A mezőgazdasági terményárak drasztikus zuhanása súlyosan érintette a nagybirtokosokat is. A nagybirtok üzemviteli költségei, az úri életmód fenntartása, az adó- és adósságállomány növekedése könnyen az egész birtok, vagy egyrészének elvesztéséhez vezethetett. Az árverés pedig akár bank, akár az adóhivatal kezdeményezte mindenképen kényszerárfolyamot jelentett, aminél sokkal előnyösebb volt ha az érintett területet az állam "méltányos" áron átvette birtokpolitikai célokra. A másik ok éppen a politikai helyzetben kere86