Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Cselényi Zsuzsanna: A vitézi rend

meg. A végrendelettel biztosítani akarták, hogy a vitézitelek a megadományozott nevével és a leszármazottal állandó összefüggésben maradjon. Az eskü letétele után köteles volt: "1. teljes tudásával résztvenni ~ az illetékes hatóságok irányításával — a munkás és parasztmozgalmak felszámolásában, 2. lázadás, sztrájk stb. alkalmával az államrendészet mellett karhatalmi szolgálatot ellátni, 3. az elöljáróik által szervezett megbeszéléseken, oktatáson, szemlén vagy gyakorlaton résztvenni, 4. gondoskodni a vitézitelek korszerű, jó megmíveléséről."

4 A hatalom a vitézitelek adományozásával az utódokat apáik erényeinek ápolására kötelezte. Tulajdonosa a VSz oltalma alatt állt, bármikor anyagi vagy erkölcsi támogatásra szorult a VSz támogatásán túl a többi vitéz segítségére is ^ számíthatott. A jó gazdálkodás elősegítése érdekében a VSz pénz és gazdasági felszerelés gyűjtési akciót szervezett. 1922. októberében létrehozták a Vitézek Mezőgazdasági Szövetkezetét. A magyar királyi honvédelmi miniszter méltányolva a VR tagjainak háborús érdemeit, 1925-ben elrendelte a telkes vitézek lóval való ellátását, amelynek értelmében 20 kh holdig 2 db, minden további 40 kh után további 2-2 db lovat kaphattak kedvezményesen.E rendelet 1930-ban azzal egészült ki, hogy a honvédségi szolgálatra alkalmatlan lovakat a vegyes dandár területén lévő vármegyei VSz-nek becsült áron történő megvásárlására ajánlották fel. Méltányolást érdemlő esetekben az ÓVSZ hozzájárult a vitéziteleknek öt-hat évre történő bérbeadásához. Ezzel is elő kívánta segíteni a vitézi családok gazdasági helyzetének megalapozását. Előírta, hogy a teljes bérhozamot hasznos beruházási célokra keli fordítani mindaddig, amíg a telek a megfelelő gazdálkodáshoz szükséges felszereléssel nem rendelkezik. E rendelet értelmében a vitézitelkeket csak úgy lehetett bérbe adni, hogy a bérösszeg legalább az évi járadékot fedezze. A három évnél nem hosszabb időre szóló bérszerződést az illetékes Törzsszék, az ezen túlit az OVSz hagyta jóvá. A telektulajdonosok körét folyamatosan bűvítették. Horthy felhívással fordult az ország földbirtokosaihoz, hogy birtokaikból vitézitelek céljára ajánljanak fel földterületet. A felhívás eredményeként 1925. december 31-ig 10.953 katasztrális hold felajánlás történt. Az egri káptalan például 500 katasztrális holdat ajánlott fel. Ebből Hevesaranyos, Egerszalók, Mezőtárkány, Poroszló, Tarnaszentmiklós, Nagyiván tizenöttizenöt kh-t kapott. Az egri érsek 100 kh földdel támogatta a kitűzött célt. Füzesabonyi, pusztaszikszói, makiári, kerecsendi, kápolnai birtokából húszhúsz kh-at adományozott. Eger város pedig ~ földbirtoka nem lévén - pénz75