Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Kriston Pál: A tőkés hitelrendszer kiépülése Heves megyében a XIX. sz. második felében

A fenti táblázat is bizonyítja, hogy a megye hitelintézetei a dualizmus időszakában alapvetően váltóleszámítolással és jelzálogkölcsön-ügylettel foglalkoztak. E két terület mindössze a folyószáma - illetve az értékpapír -üzlettel gyarapodott az 1900-as évek elejétől, de csak néhány pénzintézet foglalkozott a fenti két új üzletággal, s ennek forgalmi értéke is elenyésző volt. A váltókölcsönök és a jelzálogkölcsönök arányát vizsgálva az öt nagy bank mérlegadatai alapján, az a megállapítás kívánkozik, hogy ahány pénzintézet, annyi változat. Öt pénzintézetből négyben csökkent a váltókölcsönök összege 1903—11 között, egyben viszont több mint duplájára növekedett, kettőben alig valamit emelkedett. Az is szembetűnő, hogy a váltókölcsönök összege sokszorosa a jelzálogkölcsönöknek mind 1903-ban,mind 1911-ben. De ez az arány 1911-ben jelentősen csökkent 1903-hoz képest, sőt a Heves megyei Takarékpénztár mintegy megháromszorozta jelzálogkölcsön-állományát, s a váltókölcsön itt csak fele a jelzálog összegnek. Ez az egy eset azonban természetesen nem változtat azon a tényen, hogy Heves megye pénzintézeteire semmiképpen nem jellemző az agrárcentrikusság. Még az egy, neve után ítélve agrárhitel nyújtására alakult Heves megyei Agrár Takarékpénztár sem elsősorban jelzálogkölcsön nyújtással foglalkozott, hiszen összforgalmának még 1911 -ben is csak 40 %-át tette ki a jelzáloghitel. Ennek ellenére Heves megye, igaz, hogy 1884-es kimutatás áll csak rendelkezésre, de a jelzálogkölcsönnel (a terület arányához viszonyítva) közepesen megterhelt megyék közé tartozott, hiszen a 100 és 2.000 Ft/km

2 szélső értékek között az 1.000 Ft/km

2 kategóriájába tartozott. Tehát a hitelintézetek viszonylag jelentéktelenebb jelzálogüzlete lényegében kielégítette a közepes igényeket. A megyei hitelintézetek tőkét összefogó szerepét, annak mértékét jól érzékelteti az egy betéti könyvre eső átlagos forintösszeg. E szerint Heves megye 1884-ben a 7. helyen áll a megyék sorrendjében 841 Ft-os átlaggal. Beszterce vármegye 1.308 Ft-al az első.

3

1 Az egy lakosra eső forint összeg 10 év múlva, 1894-ben 28 Ft, míg az országos átlag 44 Ft

3

2. Vagyis az egy betétkönyvre eső összeg tekintetében előkelőbb helyet foglal el a megye mint az egy főre eső összeget tekintve. A hitelintézetek szerepe a megye iparának fejlődésében Már az első megyei pénzintézet, a Heves Megyei Takarékpénztár is gyümölcsöztette úgy tőkéjét, hogy bekapcsolódott alakuló vagy alakulóban lévő ipari vállalkozásokba. Nem mint alapító, illetve kezdeményező, hanem mint részvényvásárló. Igaz arra is találunk példát, hogy maga a pénzintézet, 69