Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Kriston Pál: A tőkés hitelrendszer kiépülése Heves megyében a XIX. sz. második felében

A 100.000 Korona fölötti évi nyereséget már egész sor pénzintézet eléri, de az egy részvényre jutó osztalék tekintetében nem is mérhető a többi a Heves Megyei Takarékpénztárhoz. Még a második legnyereségesebben működő Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank is csak 75 K-t fizet egy részvény után. A másik feltűnő jelenség, hogy Gyöngyös tovább növeli vezető pozícióját a pénzintézet-alapítások ütemét tekintve. 1912-ben már 10 pénzintézete működik, míg Egerben csak 5, Hatvanban pedig 4. Az első világháború előtti évtized további új jelensége a pénzintézetek életében a részvénytársasági forma kizárólagossá válása, valamint ezzel is összefüggésben az alaptőkék rendkívül magas értéke. Nem ritka az 1.000.000 K feletti alaptőke. Az új alapítások már eleve ilyen magas alaptőkékkel indulnak, de a korábbi hitelintézetek is óriási mértékben felemelik alaptőkéjüket, így a Heves megyei Takarékpénztár, a megye első pénzintézete 40.000 Ft-ról 1912-re 800.000 K-ra.

2

8 A községi hitelszövetkezetek is egyre-másra alakulnak a megye szinte minden részén, de Gyöngyös környéke e tekintetben is élen jár: Domoszló, Ecséd, Gyöngyöshal ász, Gyöngyöspata, GyöngyösVi sonta, Csány, Nagyréde, Verpelét, Visonta hitelszövetkezetei a megye 19 hitelszövetkezetének közel 50 %-át teszi ki már 1902-ben.

2

9 Ha e zömében községekben alakuló hitelszövetkezetek nyeresége nem is mérhető a városi nagy takarékpénztárak évi jövedelméhez, néhány hitelszövetkezet 1000-1500 K-ás bevételt könyvelhetett el, fontos továbbá, hogy taglétszámuk is elég magas volt, tehát a falusi kistőkét mindinkább hatáskörükbe vonták. A megyei pénzintézetek tevékenységének sajátos vonásai 67