Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Kriston Pál: A tőkés hitelrendszer kiépülése Heves megyében a XIX. sz. második felében

Feltűnő, hogy Gyöngyös az alapítás ütemében jóval megelőzte a megye többi települését. Miként az is, hogy Visontai Kovách László a Heves megyei Gazdasági Egylet elnöke milyen gyorsan reagált a pénzforrások újfajta összefogásának ~ még az országban is csak a kiegyezés táján fölvetett eszméjére —: a kisbirtokosok és kisiparosok hitelszükségletének kielégítésére szolgáló, s az önsegély elvén alapuló népbankok és kölcsönös hitelegyletek alapításának lehetőségére. Az Eger c. napilap arról tudósít, hogy a Heves megyei Gazdasági Egylet Kovách László elnöklete alatt egy bizottságot hozott létre "a kölcsönösen segélyező népbankok különféle szabályainak vizsgálat alá vétele, s Gyöngyös vidéke részére az ottani viszonyokhoz alkalmazkodó alapszabálytervezet elkészítéséreA bizottság a tervet 1865 májusában elkészítette, mely szerint a Gyöngyösön felállítandó népbank a környező 19 községre terjedne ki, s minden hónapban 40 kr-t kellene betenni azoknak, akik az intézet tagjai kívánnak lenni. Ez a Schulze-Delitsch-től származó elképzelés, melynek célja tehát a kis tőke szervezése, összefogása a nagy tőkével szemben,

1

4 ha országosan nem is elsőként valósult meg Heves megyében, de 1869-ben és 1870-ben a Gyöngyösi Népbank és a Gyöngyösi Takarék és Hitelintézet már ezen elvek gyakorlati megvalósulását jelentik. Igaz, a Népbank talán csak egy évtizedig létezett, az 1880-as statisztikák már nem említik. Miközben a falusi kisipart és kisbirtokot kölcsönnel támogatni szándékozó intézetek sora alakul, létrejön Egerben 1873-ban az "Oroszlán" fogadóban tartott alakuló közgyűléssel az Egri Kereskedelmi és Ipar Hitelintézet, amely már jórészt a városban erősödő zsidó kereskedő tőkések összefogásából születik.

1

5 Olyan kereskedők, vállalkozók alapítják, akik a 80-90-es évtizedben már a tőke igazi monopolistái lesznek a megyében: Imre Miklós, Hartl Ede, Stern Alajos, Gröber Ferenc, Schwartz Adolf, Kohn Soma, Weisz Sámuel, Polatsik Hermann, Greiner Arnold, Schwartz Dávid. A két egri pénzintézet, a Heves megyei Takarékpénztár és az Egri Kereskedelmi és Ipar Hitelintézet rivalizálása hamarosan megindult. Már 1874ben a tőkecsábítás céljából emelik a betéti kamatot. A takarékpénztár 7 %-ot, a kereskedelmi és ipar hitelintézet 8 %-ot ad a nála elhelyezett tőke után.

1

6 A konkurencia harcban ez utóbbi bukik majd el. Az 1873-as hiteiválság és következményei Az 1867 utáni jó félévtized megyei hitelintézet-alapítási láza az 1873as válság hatására lelohad. Az országos viszonylatban nagy méreteket öltő 62