Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Suba István: Egy meghiúsult törvényhatósági területrendezési javaslat

delegációnak. 1867--1869 között Heves-Külső-Szolnok vármegye főispáni helytartója és 1869-ben királyi biztosa. 1869-ben belügyminiszteri tanácsos lesz. Majd 1870-ben közlekedésügyi államtitkár, 1873. március 5-től 1875. március 2-ig belügyminiszter. Közben 1872-es, 1875-ös országgyűléseken a Tisza-Abádi kerület képviselője. 1878. december 5-től 1887. február 11-ig pénzügyminiszter, 1880. április 14-24. között ideiglenes közmunka-közlekedésügyi miniszter, később 1889. április 29-től földművelési és kereskedelemügyi miniszter. 1890. március 15-től Tisza Kálmán lemondása után miniszterelnök és belügyminiszter. 1892. november 21-én lemondott erről a tisztségről.

1

5 Első belügyminisztersége alatt készítette azt a törvényjavaslatot, amely radikálisan megváltoztatta volna Magyarország közigazgatási és politikai képét. Ezért heves ellenállást váltott ki és végül elutasították. Ennek ellenére mégis az ő javaslata alkotta minden későbbi területrendezésnek és törvényjavaslatnak eszmei bázisát.

1

6 Gróf Szapáry Gyula az ország közigazgatási területeinek rendezésére vonatkozólag 1873. december 1-jén három törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházhoz. Az egyik "A törvényhatóságok területének szabályozása és új beosztásáról" szólt. Ez a javaslat 114 paragrafusból, 30 oldal indoklásból és 327 mellékletből állt.

1

7 A másik "A közigazgatási járások számának és székhelyeinek meghatározásáról" szólt. Ez a javaslat 55 paragrafusból és 44 oldal mellékletből állt.

18 A harmadik tervezete "A községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. tc. némely paragrafusának a szabad irányi és törvényhatósági joggal felruházott városokra való kiterjesztéséről".

1

9 A törvényjavaslatok a közigazgatás racionalizálását, a területrendezést a következő alapelvek szerint kívánták megoldani: 1. A territoriális törvényhatóságoknak lehetőleg egyenlő legyen az adófizetési kapacitása. Ezt az értékhatárt a javaslat 500 ezer Ft-ban szabja meg. 2. A már fennálló, s ennél nagyobb terhet képviselő törvényhatóságokat csak kivételesen szabad kettéosztani. 3. A több területből álló törvényhatóságnál a széttagoltságot meg kell szüntetni. 4. A kisebb városi törvényhatóságokat meg kell szüntetni. 5. Az új közigazgatási egységek határait lehetőleg a természetes határokhoz igazodva kell megszabni. 6. A törvényhatóságok albeosztásait ~ a járási beosztást és székhelyeket ~ a törvényhozás szabályozza. 43