Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Suba István: Egy meghiúsult törvényhatósági területrendezési javaslat

nalmaknak. Emiatt a lakosság hivatalos teendőit nem tudta egy központban elvégezni, ezért más megyéket keresett fel. A rossz területi beosztás miatt nem volt szinkronban a törvényhatósági beosztás, a választókerületek, a törvénykezési szervek, a pénzügyigazgatás, az adóhivatalok, az oktatási hatóságok, a postaigazgatóságok, az államépítészeti hivatalok, valamint a folyammérnökség és a hadparancsnokság beosztásaival. Emiatt az a helyzet állt elő, hogy a 81 territoriális és 72 municipiális törvényhatóság területén 1867 és 1873 között 106 törvényszék, 17 pénzügyi gazgatóság, 34 államépítészeti mérnökség és 41 hadkiegészítő parancsnokság működött.

6 A közigazgatási egységek között megmaradt eltérések számbavételekor okvetlenül említendő, hogy nagyfokú aránytalanságok mutatkoztak vármegyék között a terület és népesség számát illetően is. Pest-Pilis és Solt vármegye területe 188.87 négyzetmérföld, lakossága 775 ezer fő; Bács-Bodrog vármegyéé 178.73 négyzetmérföld, lakossága 576 ezer fő; ugyanakkor Torna vármegye területe 10.74 négyzetmérföld 23 ezer lakossal; Aranyosszék pedig 6.08 négyzetmérföld területtel és 19 ezer lakossal rendelkezik.

7 Ezen aránytalanságok együttesen okozták a törvényhatóságok teherviselő és adózó képességének eltérő voltát. Emiatt az igazi önkormányzat egyik előfeltételét, az önadóztatás jogát életbe léptetni nem lehetett. Emiatt a magyar kormány a kiegyezés után szakított a neoabszolutizmus gyakorlatával, amely a közigazgatási egységek fenntartását államsegéllyel oldotta meg. így az 1870. XLII. tc. 2. paragrafusa szerint: "a törvényhatóság ... az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja és fedezetéről gondoskodik".

8 Ezt legnagyobb részben a törvényhatósági háziadóból kellett volna fedezni. A törvény végrehajtása esetén a háziadó kulcsa ~ csak a szélsőségeket tekintve — Pest vármegyénél az állami egyenesadó 5,7 %-a, Bács megyénél is 5,7 %, Aranyosszéknél pedig 51,8 % lett volna.

9 Mivel a törvényt nem lehetett keresztülvinni, elsősorban a törvényhatóságok közti területi, népességi és gazdasági eltérések miatt, így a kisebb törvényhatóságok a költségeket nem tudták fedezni. Ezen a helyzeten a törvényhozás segített. Az 1872. V. tc. 1. paragrafusa szerint az önkormányzatok közigazgatásának költségeit az 1872. évben az állampénztártól kell kiszolgáltatni.

1

0 Az 1873. XII. tc. hasonlóképpen rendelkezik az 1873 és 1874-es évekre.

1

1 Tehát így a törvényhatóságok költségeiket a kivetett állami egyenesadóból fedezték, amit a kormány ezen adó részleges átengedésével biztosított a vármegyéknek. A területi aránytalanságoknak következménye volt az önkormányzati költségek aránytalansága. Bács-Bodrog vármegye központi költségeinek fedezésére a területére eső összes állami egyenesadónak 2,8 %-át, Heves-Külső41