Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Misóczki Lajos: Gróf Széchenyi István emléke heves megyében

17. Bóka László: A magyarság bölcsője. Tolnai Gábor (szerk.): Gróf Széchenyi István naplói. Magyar Századok. Ardói KK., Merkantil Ny., Bp., é.n., 335. (Széchenyi naplói) 18. Uo.,1084—1085. 19. Uo. 20. Breznay, 7-8. Szecskó írásából kitűnik, 1831. dec. 28-án Széchenyinek levelet írt Egerből Joó János rajztanár, amelyben Művész Társaság felállításának ügyében kérte támogatását. 1845. márc. 2-án meg Széchenyi küldött német nyelvű levelet Pyrker János László róm. kat. egri érsekhez. 21. Napló, 1084-1085. 22. Benkóczy Emil: Tárkányi Béla élete és költészete. Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület kiad., Érseki Liceum Ny., Eger, 1910, 42. 23. Széchenyi naplói, 336. 24. Széchenyi az idevonatkozó értesítéseit elküldte az érdekelt megyeszékhelyekre a napok és az útvonal részletes feltüntetésével (Pest, Gyöngyös, Miskolc stb.) így: Kárpátaljai Területi Levéltár, Ung vármegye Főispáni levéltár, 1845. évi iratok, 4. fond, 15. opisz, 2255. sz. ügyirat. Tárgy: Gr. Széchenyi István körlevele Ung megyének az Országos Közlekedési Bizottság elnökének kineveztetéséről és a megyei képviselők sátoraljaújhelyi megjelenéséről a Tisza-szabályozások megvitatása érdekében. Beregszász-Beregove-Beregovo, Ukrajna. 25. Szolnok Megyei Levéltár, Jász-Kun kerület Levéltára, Nádori kegyes leírások, Hivatalos levelezések, 3. köt., 1655-1845. sz., Pest, 1845. szept. 6. 26. Heves Megyei Levéltár, Heves és Külső Szolnok Vármegye Nemesi Közgyűlése iratai, Lajstromozott iratok, IV-l-b., Orczy Béla főjegyző 1845. okt. 12-i jegyzőkönyve. (HML) 27. V. ö.: Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe 1790., 1845. Tiszai Téka L, Dobó István Vármúzeum kiad., Nógrád M. NyV., Balassagyarmat, 1989, 93. 28. V. ö.: Csorba László: Széchenyi István. Officina Nova kiad., Kossuth Ny., Bp., 1991, 154. 29. Molnár, 9., Forgács Ferenc gimnáziumi tanárra hivatkozik. Ekkor a névadás még "csendben", ünnepélyes külsőségek nélkül történt. Hírlapi tudósítás sem szólt róla. Másodszorra 1860-ban, ezúttal a GYK javaslatára; most már ünnepélyes rendezvényen is Széchenyi nevét kapta a tér. V.ö. Bachó, 22. A Széchenyi tér 1898-ig megvolt, akkor építették rá a gimnáziumot. Ma a Zöld-híd utca egy része. 30. Molnár, 7. 35