Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Misóczki Lajos: Gróf Széchenyi István emléke heves megyében
chenyit. Eger nevében Brezovai József főispánhelyettes fogadta. Este meg a lakosság fáklyás zenével köszöntötte. 2 3 Szeptember 29-én gyorsan továbbutazott. Ugyanis a Tisza-érintette megyéket előre idejében értesítette a megyeszékhelyeken tartandó tanácskozásokról, ezért sietett tovább Egerből: 2 4 Miskolcon, Szerencsen, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Nagykállón és Debrecenben tárgyalt a vármegyék küldötteivel a Tisza-szabályozás ügyében. Első tiszai szervező útján, 1845. október 11-én érkezett Debrecen után Szolnokra. Még szeptember 6-án levelet írt, ezalkalommal a szabályozás ügyében érdekelt közép-tiszai vármegyék és a Jász-Kun kerület vezetőihez, hogy küldjék el képviselőiket az október 11—12-én tartandó szolnoki tanácskozásra. 2 5 (Ezen Heves megye küldötte Almásy Pál első alispán volt.) Széchenyi a megbeszélésen éppen a körútján szerzett tapasztalatai alapján hangsúlyozta: "(A) Tiszával összefüggésben levő egyéb folyók is tárgyai lesznek a szabályozásnak." 2 6 Az úti tapasztalatok és a küldöttek hozzáállása, továbbá Vásárhelyi Pál tervei megerősítették Széchenyit elgondolásai helyességéről. Mindezek alapján az 1846. január 19-én, Pesten, az elnökletével megalakult Tiszavölgyi Társulat az egész Tisza-völgyre vonatkozó átfogó szabályozási tervét elfogadta. 27 A Tisza-völgy rendezésének szorgalmazása Széchenyi utolsó, kiemelkedően nagy alkotása. Megvalósításával az árvízvédelmet, az olcsó vízi szállítást és új termőföldek kialakítását akarta elérni. 2 8 Széchenyi a kettős megyében utoljára 1846 nyarán járt, a második tiszai tanulmányútja alkalmával. Miután augusztus 27-én (Tisza)Dobnál ünnepélyesen megnyitotta a Tisza-szabályozási munkálatokat, Tiszafüreden, (Kun)Madarason és Tiszabőn is megfordult. Még elment a Pest-Szolnok közötti vasútvonal szolnoki ünnepi megnyitójára, azonban erre a vidékre többé már nem tért vissza. A forradalom és szabadságharc leverése után gr. Széchenyi István alkotásai tovább buzdítottak Heves megyében is. Emléke eleven az önkényuralom éveiben, nevének említése hitvallás a magyar tenniakarásról. "Az iránta megnyilatkozó tiszteletünk képpen", amint azt Károsi Simon, a gyöngyösi gimnázium '48-as szellemű igazgatója hangsúlyozta a városi elöljárósághoz benyújtott névadományozó javaslatában, 1852. szeptember 21-én az Orczy-kastéllyal szembeni térséget Széchenyi ligetnek nevezték el. 2 9 A Gyöngyösi Kaszinó kezdeményezésére pedig 1858. április 8án tartott közgyűlésen a kettős megye birtokosai megalapították a Heves Megyei Gadasági Egyesületet, hogy ebben is "az ő (azaz Széchenyi, M. L.) cselekvési élékítendjék tetteinket" -- amint arra az egyesületi titkár is utalt visszaemlékezésében. 3 0 31
