Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Misóczki Lajos: Gróf Széchenyi István emléke heves megyében

fedett befőttes üvegeken akadt meg a szeme. (Valószínű azért, mert addig befőttet még nemigen ismert a katonai konyhák étkeit fogyasztó Széchenyi.) Gr. Széchenyi István naplójának a Gyöngyösön eltöltött időről beszámoló sorai nemcsak a nézelődő ember, hanem a tapasztalatokat gyűjtő nagy reformer gondolatait is tükrözik. December 10-én Gyöngyösről továbbindult (Tarna)örsre, br. Orczy Lászlóhoz (akit Lencinek titulált). Orczyt a napló tanúsága alapján szintén barátjának tartott, de Brudernhez hasonlóan szintén maradinak: "(Akinek) az a legfőbb elve, hogy a gazdálkodásnál a legfontosabb a mennyiség és nem a minőség."

8 "Tsak sok legyen!" ~ idézte őt Széchenyi.

9 Következő útja 1845-ben vezetett át Heves megyén. Amíg az 1820. évi útja egyéni, baráti látogatás volt, az 1845. évi hivatalos, nemzeti ügyet szolgáló. 1845-ben Széchenyi már országosan ismert. Alkotásai közül a lóverseny és a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása, az Al-Duna-szabályozás, a Kaszinó, a Magyar Borismertető Társaság, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülés, valamint az Állattenyésztő Társaság számos résztvevővel működött. Már elhelyezte a Lánchíd pesti hídfőjének alapkövét is.

1

0 Olvasták írásait, közöttük a Hitelt. (A Hitel 1830. évi példánya még abban az évben bekerült a ferencesek gyöngyösi kolostorának könyvtárába.

1

1 A Hitel, Világ, Stádium könyve mind az egri, mind a gyöngyösi kaszinói könyvtárban megvolt, a gyöngyösiben saját névaláírásával.

1

2) Széchenyi túl volt újabb franciaországi, angliai és kilencedik al-dunai útján is. Szerte Magyarországon és Erdélyben Kossuth Lajos mondásával emlegették: "A Legnagyobb Magyar." Példáján lelkesülve Egerben, már 1833. január 6-án kaszinót, 1834ben pedig Gyöngyösön fiókkaszinót alapítottak, amelyet 1836. december 26án önálló kaszinóvá szerveztek át.

1

3 Az utóbbi igazgatója, Kelemen István Széchenyihez írt levelében számolt be az alakulás körülményeiről és a kaszinó ünnepélyes megnyitásáról.

1

4 Különben Gyöngyös azon kevés hazai város közé tartozott, ahol Széchenyi arcképét még életében, középületben (a kaszinó épületében) ünnepélyesen elhelyezték, illetve leleplezték. Ez 1837. augusztus 22-én történt.

1

5 Az arckép alatti feliratokról és Széchenyi alkotásait bemutató kisebb festményekről az egyik országos lap ekképpen tudósított: "Középen... Széchenyi mellképe vala látható ily aláíratta!: A nagy hazafi. Jobb oldalon a Vaskapu-szirtek közt egy iramló gőzös, s alatta: Vaskapu zárta Dunánk, jő Széchenyi, s felszabadítja, s két földrésszel nyit boldogulásra kaput. Balrul a buda-pesti állóhíd, jobbról a tiszt gróf katonai s írói pályája, soknemű jelképei. Alattuk: Szó, toll, tett által oktatsz... Végre a negyedik... a lóverseny ábrázolatát mutatá következő aláírattak hogy a magyar lova ma már becsesb vagyon, nagy férfiú, ez is csak általad vagyon"

1

6 29