Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bozsik Rafael: Az úriszéki fenyftőügyek az egri érseki uradalomban (1835-1848)

Az esetben a legkisebb büntetés a 24 pálca volt. Zele Márton 1 hónapi tömlöcöt és 25 pálcát kapott mint az ügy közvetlen főszereplói. Azonban az úriszék kiderítette, hogy tőlük is nagyobb szerepet vitt ifj. Antal András. Benne az egyik legfőbb "malefactort" vélték felfedezni. Antal vétke lényegében nem is csak a bíróválasztás aktusában nyilvánult meg. ő volt ugyanis az, -- aki a vizsgálat szerint — már régóta a földesúri robotkövetelés megtagadására biztatta társait. "Nem kell tenni, nem kell cselekedni" ~ szólította fel társait, így ifj. Antalt az ítélet "fő lázító"-nak nevezi, míg Szabó Ferenc "az ellenszegülés vakmerő és folytonos ingerlője" címmel lett ellátva. Igen érdekes jelenségre is fény derült. Az uradalom bizonyos fokig most akart törleszteni Hányi Mihálynak is, akit a falusiak kívántak bíróvá tenni. Az uradalom vezetői őt is a robot megtagadására való szervezkedés miatt kívánták elmarasztaltatni. Állítólag arra próbálta rávenni a jobbágyokat, hogy "... az uraság parancsolatja ellenére ne menjenek a tárkányi erdőbe fáért..." Azonban semmi igyekezet sem vezetett célra, a vád nem lett bizonyított. így Hányi Mihályt felmentette az úriszék. Hamarosan Makiáron kellett az uradalomnak a bíróválasztás körüli indulatokkal szembenézni. Az eseménysor nagyon hasonlít a füzesabonyi ügyhöz A candidátio megtörténte után ifj. Juhász József ragadta magához a szót. Kijelentette, hogy egyik jelöltet sem szabad megválasztani. Hozzá csatlakozott Nagy Ferenc is, aki agyonverés ígéretével rémisztgette azokat, akik ezután robotba mennek a földesúrnak. A jelenlévő uradalmi ügyész most is közbelépett: a lázítókat fegyveres hajdúival őrizetbe vétette. Az úriszéki ítélet elmarasztalta mindkét jobbágyot. Ifj. Juhász József, az "... uradalmi jussnak és a törvény rendeletének magát, ellene szegező vakmerő néplázító" és az "... uradalmi parancsok ellen szegülő" minősítést, valamint a velejáró 3 hónap tömlöcöt kapta büntetésként, kétszer 25 botütéssel. Nagy Ferencet engedetlenségre bujtogatásban találták vétkesnek, s büntetésként 25 korbácsütést kapott. Az itt ismertetett két ügy jóval mélyebb gyökerű, mint azt a bírósági aktákból sejtenénk. Jelentőségük csak az uradalom korabeli eseményeinek kontextusában érthető meg. Az uradalom életét megvilágító más források alapján megállapítható, hogy az 1836. évi törvényeket indokolatlanul nagy reménnyel várta a jobbágyság. A falvak lakossága először is a robotteljesítés metódusát kívánta megváltoztatni. Igen érdekes, hogy az uradalom is hasonló tervet fontolgatott,csak teljesen más tartalommal. A két szándék ütközése csak igen sokára csillapuló szervezkedést robbantott ki, amelynek eseménymenetét lényegében jól rekonstruálta a korábbi kutatás, azonban a megmozdulás résztvevőinek körét nem kellő pontossággal tárta fel. Az uradalom a mostani perben az említett mozgalomban kétes érdemet szerzett embereken kívánt "nemes bosszút" állni. 13