Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bozsik Rafael: Az úriszéki fenyftőügyek az egri érseki uradalomban (1835-1848)

ilyen ellenállási ügy 1835. december 2-án Nagytályán történt meg. Egy Ritter Antal nevezetű lakos sértegette a falusi elöljáróságot. Nem engedelmeskedett a bírónak sem, sőt bántalmazta is. A nevezett elkövető később részegségét hozta mentségéül. Azonban a bíróság súlyos ítélettel marasztalta el őt. Büntetése egy év fogság lett vasban, hetente kétszeri böjttel és ötszöri alkalommal 25 bot kiszolgáltatásával súlyosbítva. Az indoklás szerint Ritter Antalnak "... részegsége némi mentségére szolgál is azonban már több ízben büntetett gonosztevő..." 1837-ben Baktán került sor bíróverésre. A vádlott itt csekélyebb büntetéssel, 40 botütéssel "úszta meg". Viszont mindezt a falu lakosságának jelenlétében kapta meg. A bíró elleni erőszakos fellépésre Kápolnán is sor került. Domoszlai Pál helybéli lakos ugyanis megverte a bírót, amikor az állítólag az ő felszántott földjére hajtotta lovait. Az úriszék a bűnöst "az elöljáróság közbecsben tartását lábbal tapodó, s másokat is kicsapongásra ingerlő vétkes cselekedéséért" 3 hónapi, vasban letöltendő közmunkára, kétszeri böjtre, valamint 22 ezüst pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetést gyakran alkalmazták más bűneseteknél is. Verekedéseknél ez fedezte a sértett orvosi, ápolási költségeit és a fájdalomdíjat. Bíróválasztásnál történő ellenszegülés A falusi bíró bizalmi szerepe az uradalomrészéről nélkülözhetetlen volt. Ezért a földesúr különös figyelemmel kísérte a bíróválasztást, ahol a törvény kivételes előjogokat biztosított számára a jelöltállítás révén. A falvak lakossága is tisztában volt a bírói tisztség jelentőségével, s ezért sokszor a maga embereivel kívánta azt betölteni. A jobbágyság ilyen törekvése 1838-ban robbant ki két községben is. Füzesabonyban 1838. november 4-én került sor a bíróválasztásra. A földesúr négy jelöltet állított, akiknek nevét az eljárást felügyelő uradalmi főfiskális közölte. A szavazás nyílt módszerrel történt. A botrány a harmadiknak szavazó Zele Márton megnyilatkozásával tört ki. Ő kijelentette, hogy egyik jelölt ellen sincs kifogása, de helyettük inkább Hányi Mihályt akarná látni a bírói székben. A következő szavazó, Szabó Ferenc is Hányi Mihályra voksolt. Ekkor a főfiskális már megelégelte a történteket. A gyűlés berekesztve az addigi bírót megerősítette tisztében, s a hajdúkkal Szabó Ferencet elfogatta. Ezután a földesúri tisztviselők eltávoztak. Azonban a falusiak nem mentek haza. Ehelyett szidalmak özönét zúdították a bíróra és a földesúrra. "Kend nem törvény bírónak, de kutyának se lesz jó" ~ kiáltozták egyesek. Mások szerint: "Tegyen magának a fiskális úr bírót, akit akar. Mi is azt tesszük, akit szeretünk". 12