Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Kozári József: Adalék 1956. október 23. és november 4. közötti időszak eseménytörténetéhez a 6. lövészhadtest-parancs-nokság 1957. január 11 -én kelt jelentése alapján

követően felhívta a tüntetők figyelmét, hogy a másik két követelés már megvalósulófélben van, hiszen folyik a nemzetőrség és a gyári őrségek szervezése és felfegyverzése. Elmondta, hogy a gyárak írásos meghatalmazással érkező küldöttei a parancsnokságon vehetik át a fegyvereket, majd arról is tájékoztatott, hogy rövidesen befejeződik a szovjet katonák családtagjainak beköltöztetése a szovjet laktanyába. A tömeg, látva legfontosabb követeléseinek teljesülését, lassan oszlani kezdett. Ebben azonban szerepet játszhatott az is, hogy ebben az időben érkezett meg a parancsnokság megerősítésére már korábban odarendelt 3 harckocsi, amelyeket Várpalotáról vontak vissza. A tüntetést követően a hadtestparancsnok fegyvernemi parancsnoki értekezletet tartott a járőrparancsnokok és a harckocsiszakasz parancsnokának bevonásával. A napirend a fegyverek kiadásának kérdése volt. A résztvevők egyöntetűen foglaltak állást a fegyverek kiadása ellen. Különösen a Várpalotáról érkezett harckocsik parancsnoka volt a fegyverek kiosztása ellen, és véleményét a várpalotai fegyveres harcokról szóló beszámolójával támasztotta alá. A fegyvernemi értekezlet résztvevőinek véleménye ellentmondani látszott a nemzetőrség megszervezésére tett ígérettel. Ezt az ellentmondást úgy hidalták át, hogy a nemzetőrség megszervezésébe bevonták a hadtest politikai osztályának tisztjeit és a tisztiklub politikai tisztjeit, valamint a rendőrség részérői Vincze rendőrőrnagyot. A nemzetőrség parancsnokává az október 29-én Budapestről Székesfehérvárra visszaérkezett Papp Albert alezredest, a hadtest tüzérfőnökét nevezték ki. A nemzetőrségbe a munkástanácsok által írásos megbízólevéllel delegált küldötteket vették föl. A testület tagjai rendfenntartó és járőrszolgálatot láttak el. Fegyvert csak a járőrözés idejére kaptak, a szolgálat végeztével azokat a laktanyában le kellett adniuk. így a nemzetőrséget is felállították, és fegyvereket sem adtak ki. A politikai tisztekből és a munkástanácsok küldötteiből álló nemzetőrjárőrök »a rend fenntartásában, garázdálkodások, fosztogatások, provokációk megakadályozásában a honvédségnek és a rendőrségnek értékes segítséget nyújtottak."

2

1 A nemzetőrség megszervezésével kapcsolatos szükséges egy rövid történelmi kitérőt tennünk. Ugyanis a Népszabadság 1956. december 1-jei számában aláírás nélküli, tehát szerkesztőségi cikk jelent meg Fejér megyében is megértették a dolgozók: a munka a békés élet előfeltétele címmel, amely többek között a következőket tartalmazta: »A honvédségnél megalakult úgynevezett forradalmi katonai tanács a parancsnokot ~ aki megtagadta a fegyverek kiosztását - leváltotta, és nagymennyiségű fegyvert osztott ki... a nemzetőrség parancsnoka egy 119