Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Kozári József: Adalék 1956. október 23. és november 4. közötti időszak eseménytörténetéhez a 6. lövészhadtest-parancs-nokság 1957. január 11 -én kelt jelentése alapján

51. légvédelmi tüzér osztályt, a 7. gépesített hadosztály híradó zászlóalját, és a hadtest közvetlenhez tartozó 34. tüzérezredet, amelyet a vezérkari főnök a 7. gépesített hadosztály alárendeltségébe vont. A jelentés arra enged következtetni, hogy a fentebb felsorolt valamennyi egység Budapestre indult, de két bekezdéssel később arról tájékoztat, hogy a 34. tüzérezred Tolnára települt át. Ez annál is inkább érdekes, mert a 7. gépesített hadosztály központja Esztergom volt. Tolna pedig éppen az ellenkező irányban fekszik. Az azonban egyértelmű, hogy a vezérkari főnök 02.00 óra körül érkező parancsa a 7. gépesített hadosztályt a 34. tüzér ezreddel együtt kivonta a hadtest parancsnokának alárendeltségéből. 02.00 órakor a hadtestparancsnok riadót rendelt el a törzsnek és az alárendeltségébe tartozó alakulatoknak. A még október 23-án végrehajtani rendelt karhatalmi terv megvalósításának ellenőrzése során kiderült, hogy a tervben szereplő erők nem elégségesek a parancs végrehajtására, ezért az objektumok őrségeit megerősítették. A jelentés nem tartalmaz arra nézve információt, hogy mi alapján minősítették az addigi őrségeket kevésnek, így azt sem tudhatjuk, hogy az őrségeknek milyen nehézségeket kellett leküzdeniük feladatuk teljesítése során. Az azonban biztos, hogy megerősítették őket, nyilván nem ok nélkül, az okokról azonban legfeljebb találgathatunk. Az őrségek megerősítése, valamint megfelelő karhatalmi erő képzése céljából a parancsnokság Székesfehérvárra rendelte a 75. híradó zászlóalj egyik ügyeletes alegységét, a börgöndi légvédelmi tüzér ezred egy alegységét, a 63. légvédelmi tüzér osztályt Polgárdiból, és visszatartotta a Tolnára áttelepülő 34. önálló tüzérezred még el nem induit részlegét. Az így létrehozott erőket a város fontosabb objektumainak őrzésére, az utak lezárására és a parancsnokság őrzésére használták fel. Az átcsoportosítások után a karhatalmi tervben előírtak maradéktalanul végrehajthatókká válhattak, a parancsnokság azonban úgy ítélte meg, hogy nincsenek a feladat biztonságos megoldásához elengedhetetlen tartalékai, ezért a későbbiekben még további erőket vontak a városba. Ugyanakkor a riadó elrendelése után az alegységek egy része teljes menetkészségben, gépkocsin ülve várta a parancsokat. A riadó elrendelését követően Kemendi ezredes a hadtestparancsnok utasítására a következő parancsot adta ki: »A Pf.: 4815 parancsnok megparancsolta, hogy az összes őrségek, de különösen és elsősorban a lőszer és fegyverraktár őrségek ássanak be. Minden felállított őr mellett legyen kiásott lövészgödör és az őrségek részére a raktár védelméhez alkalmas árkok, lövészgödrök."

3 104