Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kádek István: Az általános iskolai pedagógusok foglalkoztatási és bérezési problémái — a 80-as évek közgazdasági és pedagógiai szaksajtójának tükrében

76 megközelítéseiről, illetve eltérő "mélységű" megragadásáról van szó. Mindebből következik, hogy a szerzők által adott megoldási javaslatokat sem vagylagosan kell kezelni. A maga helyén, módján is időhorizontján mindegyik javaslat megvalósítható. Sőt! Csakis együtt eredményezhetik a jelenlegi helyzet meghaladását! Mit kell tehát tenni? 1. Ki kell alakítani az oktatásfinanszírozás mainál ésszerűbb rendszerét, de addig is küzdeni kell — egyelőre a tervalku játékszabályain belül — a jobb költségvetési pozícióért, az akut szükségleteknek megfelelően. 2. Keresni kell a tervalku-mechanizmusból való kilépés útjait, de nem feledhetjük, hogy ez csak a makrokörnyezet változása által adott lehetőségek keretében tehető.* * 3. Az oktatásfejlesztési célokat reálisabban kell meghatározni és egyértelműen kell rangsorolni. 4. A pedagógusképzés tervezését körültekintőbben kell végezni, és ugyanakkor minden eszközt latba kell vetni a pálya megtartó erejének növeléséért! 3. Viták, indulatok a j>edagógus-bérrendszer változásai körül 1987 őszén-telén a mindig is irritáló twfrkérdések mindent elsöprő módon kerültek a pedagógus-közvélemény érdeklődésének homlokterébe. Okkal, hiszen napirendre került a személyi jövedelemadó bevezetése miatt megvalósítandó bérbruttósítás. A bruttósítási munkálatokhoz kapcsolva a bérrendszert érintő jogszabálymódosításokról is döntött az MM. Konkrétan: módosították a pedagógusok helyettesítésének és többletmunka végzésének díjazási szabályait, továbbá változott a pedagógusok kötelező óraszámába beszámítható tevékenységek köre is. Változott a pótlékrendszer. AzÁBMH is módosította egy korábbi rendelkezését. Az új, 1988. január ljétől hatályos jogszabály a 13/1987. (X. 25.) ÁBMH számú rendelkezés. Ennek lényege, hogy az oktatási intézményeknél valamennyi munkakörben megszűntek a felső bérhatárok és új alsó bérhatárokat vezettek be. Az új jogszabályok céljáról, értelméről, valamint a 1 o bruttósítás végrehajtásának gyakorlati problémáiról számos cikk látott napvilágot. E cikkek többsége azonban ~ érthetően — nem elméleti elemzés! Mélyenszántó, elméleti munkákkal folyóiratokban kevésbé találkozhatunk: ilyen kérdésfelvetések inkább kutatási anyagokban bukkannak fel. A bérkérdések alfája és ómegája, hogy lehetne-e a végzett munka mennyiségét és minőségét pontosabban tükröző és jobban elismerő bérezést alkalmazni az oktatási területen. Ma a pedagógusok fizetésüket alapvetően végzettségük és életkoruk alapján kapják.