Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Hollóné Kacsó Erzsébet—Demeter András: Nagyszervezetekhez kapcsolódó kistermelői integrációk jellegzetességei

62 A számításban kimutatott éves szintű tiszta jövedelmet nem célszerű munkaórára vetíteni, részben azért, mert ez álláspontunk szerint nem munkabér (még ún. "szabadidőbér" értelmezésben sem), részben pedig azért, mert olyan munkaidőfelhasználásról van szó, amely más — szigorú racionalitást figyelembe vevő — termelésben egyébként sem hasznosítható. A példánkban jelzett jövedelem nagyobb állományra nem vetíthető lineárisan. A szaporulat ugyanis sok tényező függvénye. Az anyaállatok intenzív leterhelése által nyújtott rövidtávú előnyök, a törzsállomány gyakoribb lecserélését teszik szükségessé. Az állatok hizlalási ideje eltérő lehet a táptakarmány minőségétől függően is. Természetesen a többször kiemelt szakértelem is domináns tényező. A példában szereplő költségadatok is torzítottak, tekintettel arra, hogy a kistermelő a termelés teljes időszakára a legmagasabb árfekvésű táptakarmánnyal kalkulált. Korábban már kimutattuk, hogy a növekedés különböző fázisaiban eltérő minőségű (és árfekvésű) takarmány felhasználása lenne célszerű. (Arról már nem a kistermelő tehet, hogy a piaciérdekeltségi viszonyokat nélkülöző hiánygazdaságunkban ez gyakorlatilag nem biztosítható.) Végül, több kistermlő konkrét számításai alapján sem lehet mélyreható következtetéseket levonni a valós jövedelem alakulására vonatkozólag, mert a beruházásokat, egyszeri ráfordításokat (épület, eszközök amortizációját) is figyelembe vevő pontos, éves jövedelemszámítás kistermelői szinten lehetetlen, továbbá hullámzó költség- és árviszonyok mellett a jövőre nem kivetíthető. Annyi azonban bizonyosan állítható, hogy ha a költségek továbbra is jobban emelkednek, mint a felvásárlási árak, akkor a kistermelő árutermeléshez kötődő érdekeltsége — a várakozással ellentétl>en — nem növekszik. Összegző megállapítások és "elképzelések" Gazdaságunkban kiépült termelési-integrációs kapcsolatok ma még nem alkotnak valóságos "érdekeltségi láncolatot", ugyanis a partnergazdaságok a legritkább esetben mondanak le a piac? verseny során megszerezhető rövidtávú előnyeikről a vertikum összérdekeltségét meghatározó szempontok miatt; (ez utóbbiak pl. hosszútávú tartós együttműködésre törekvés, a vevő igényeihez igazodó minőségi követelmények betartása, a termelési kapacitások optimális kihasználása stb....). Az integárciós partnerek együttműkíklését szolgáló ésszerű megállapodásai helyett olykor monopolisztikus erőfölény tapasztalható. Amíg pl. a termelési integráció