Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kiss László: Az európai nemzetfejlődés és nemzetfogalom eltérő felfogásai

44 eredőjeként Ausztria és Csehország "egészben a nyugati, Magyarország, Lengyelország és Poroszország egészben a keleti társadalomfejlődés útjára léptek".' ^ A "Bibó-paradoxont" Pach Zsigmond Pálnak az elsők között sikerült meghaladnia. "Elkanyarodás elméleté"-nek szintén az a lényege, hogy a 15. század második feléig-végéig az európai fejlődés "összességében a kontinens nyugati és keleti része közötti nivellálódás irányában haladt: mintegy a 15—16. század fordulójától kezdve viszont ellentétes tendencia lépett fel, s jutott mindinkább érvényre. A Nyugatés Kelet-Európa közötti fejlődéskülönbségek ... felfokozódtak, elmélyültek" a világkereskedelmi útvonalaknak a nagy földrajzi felfedezések hatására végbemenő átrendeződésével, valamint a világgazdasági rendszer átalakulásával. "Miközben több atlanti parti országban ... megindult és előrehaladt a... kapitalista viszonyok kialakulása, addig Közép-Kelet-Európa országaiban — köztük Magyarországon is — az ilyen fejlődési irányzatok megtorpantak — befulladtak." Fennmaradt, sőt megszilárdult a "második kiadású" feudális rendszer. "A feudális formáció érett szakasza és bomlási periódusa közé beiktatódott egy egész történelmi 90 korszak: a kései feudalizmusnak... több évszázados korszaka. Pach Zsigmond Pál interpretációjában a — kelet-európai régió egyik "alrégióját" képező Közép-Kelet-Európa részét alkotó — magyarországi fejlődés 16. századi elkanyarodása a modern világrendszer összefüggéseiben jelenik meg és kap új 5 megvilágítást. Ez az elkanyarodás ugyanis "része egy szélesebb ... összeurópai jellegű folyamatnak: a nyugat-európai és a kelet-európai fejlődés szétágazásának". Ám ez a kettéágazás "maga is egy még ... átfogóbb, a szó szoros értelmében világméretű folyamat részeként értelmezhető". A modern világgazdaság 16. századi kezdeti kialakulásának folyamata nemcsak Nyugat-Európának a gyarmatokra kiterjedő ún. interkontinentális (kontinensek közötti) kapcsolatait eredményezte. Növekvő súlyú és új típusú Európán belüli ún. intrakontinentális (kontinensen belüli) piaci és az ipari-agrár munkamegosztást elmélyítő kapcsolatok is kialakultak és megszilárdultak. "így a kontinens közép-keleti része maga is több tekintetben háttere, bázisa, peremzónája lett a — tengerentúli területeket gyarmati módon kiaknázó -- nyugat-európai központ tőkés irányú nekilendülésének."^' Mindezek eredményeként tehát megtörtént Magyarország "átfordulása" Nyugat-Európa keleti pereméről Kelet-Európa nyugati peremére. Ezen a ponton Pach Zsigmond Pál felfogása találkozási pontokat mutat Szűcs 99 Jenő, Ilanák Péter, Berend T. Iván. Ránki György ... koncepciójával. A legfőbb vitakérdés Szűcs Jenő szerint inkább "abban áll, hogy Magyarország egy sajátosan köztes, ha úgy tetszik, "hibrid" jellegű", de önálló jegyekben leírható történeti régió