Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Lőrinczné Thiel Katalin: A kierkegaardi hatás néhány vonatkozása Hamvas Bélánál

37 és alapvetően más élet, lét, lehetőség, valóság, csoda, misztérium. ... A közösséghez 1 ^ legalább három ember kell. De ahol hárman vannak, onnan a Philia* már eltávozik."

1 ° Közösség tehát nincs, helyette tömeg van. Tudattalan tömeg, mely nem ítél, nem gondolkozik, nem szeret, nem próbál megérteni, hanem fél, őrjöng, bámul, meghódol. A tömegnek nincs intelligenciája, nincs ítélete, könnyen meggyőzhető, még könnyebben vezethető és becsapható. "Kollektív állapotban az ember olyasvalamit hisz, amit nem is ő hisz, hanem csak úgy általában hisznek." Hamvas Béla a tömegtét lényegét tehát hasonlóan közelíti meg, mint a dán gondolkodó. Mindketten arra a folyamatra hívták fel a figyelmet, amelyben a nivellálódás szinte megállíthatatlan, amelyben az ember személytelen, az emberek sokasága pedig nem más, mint egy gépesített, civilizált, barbár emberhalmaz. Még élőbb az összegzés mint valaha: "az emberi lények úgy élnek egymás mellett, mint a homokszemek vagy kavicsok, lényeges és komoly érintkezés nélkül, atomisztikusan."^ Hamvas Béla életművében még számos ponton kimutatható a kierkegaardi hatás. A dolgozatban bemutatott kapcsolatok csupán a legjellegzetesebbek. A hasonlóságok mellett természetesen jelentős különbségek is vannak. Nem elhanyagolható például az, hogy a 20. századra a válsághelyzet még fenyegetőbbé vált, mint Kierkegaard korában volt, s amelyet emiatt Hamvas "az apokalipszis kései, előrehaladott órájának" nevezett. A másik igen jellemző eltérés Hamvas asztrológiai elöfeltételezettségében rejlik. "Az egyes világhőnapok nagy történelmi korszakok, görög szóval: aionok. A hónapok annyira zártak, hogy az egyikből a másikba való átmenet kritikus. A világévek felén, hat világhónaponként pedig nagy katasztrófák keletkeznek: Ilyen volt a legutóbb, időszámításunk előtt tizenháromezer évvel, Atlantisz elsüllyedése. Ma a Halak csillagképéből lépünk ki. A hónap befejeződött és az aion lezárult. Válságos időbe jutottunk, s ezt csaknem mindenki saját bőrén is érzi. Most lépünk át a következő képbe, a Vízöntőbe."'-* Ez az előfeltétel áthatja egész munkásságát, s egy másik elemzés tárgyát is képezhetné. Annyi azonban az eddigiek alapján is sejthető, hogy Hamvas Bélában nem "a filozófust" kell keresni, de életfilozófiai megállapításaival, írásainak ízével, zamatával mély filozofikus gondolataival költészetet vitt az életbe. Ennyiben mégis beletartozik az európai gondolkodás azon áramába, melynek első képviselője a dán Sőrén Kierkegaard volt. *A közösséget teremtő Barátság istennő.