Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

R. A. Tyelcsarova: A képi analógiák konszenzusának alkalmazása M. M. Bahtyin kutatási módszerében (Tézisek)

29 során a szöveg minden szava annak határain kívülre kerül, tehát a filozófia "ott kezdődik, ahol az egzakt tudományosság befejeződik. A filozófiát tehát úgy határozhatjuk meg mint az összes tudomány (és minden megismerés- és tudatfajta) metanyelvét."^ A költői és zenei analógiakeresés módszere új konszenzusszintet jelent a művészetelmélet transzformálásában, a világról való és a világban levő gondolatok végtelenségébe. Csak egy példát hozunk bizonyításképpen. A Dosztojevszkij-regények kutatásában az egyik hibát Dahtyin abban látja, hogy a kritikusok közvetlenül összekapcsolják a valóság egyes elemeit, "miközben teljes értékű öntudatok és ezek világának összekapcsolásáról van szó".' ^ A zenei polifónia az irodalmi szöveg egyszerű tulajdonságaként szerepel, és lényege "... sok akarat, az akarat és esemény összekapcsolása egyes magasabb rendű egységbe." ^' Bahtyinnál ebben az esetben az irodalmi sokszólamúság zenei polifóniává fejlődik, ez utóbbi pedig a filozófiai világmodell" hangozóidegévé". 3. Bahtyin esztétikai kutatásaira jellemző a különböző szintű modulációk szétválasztása. Ugyanakkor kutatási m<klszere esztétikai alapelvek feltárására irányul. Meg kell jegyeznünk, hogy Bahtyin munkáiban egyrészt olyan fogalmakkal találkozhatunk, amelyek mintegy átmenetet képeznek a művészet látható (képi) és műfaji sokfélesége, az egyedi és a művészi általános között. Ilyenek például: "művészi megismerés", "művészi elsajátítás", "művészi ábrázolás". Másrészt munkáiban gyakoriak a következő kifejezések is: "filozófiai esztétika", "filozófiai-esztétikai interpretáció", "anyagi (materiális) esztétika", "esztétikai gondolkodásmód" stb. Bahtyin mindig hangsúlyozta, hogy a humán kutatásokban "általában a specifikusságnak, a specifikus módszereknek kell kifejlődnie".' ^ Az esztétikai kutatás sajátosságát a művészet valódi átélése és tudományos tanulmányozása találkozási pontjának létrejöttével hozza összefüggésbe. "A művészi átélés és a tudományos tanulmányozás egyidejűsége. Ezeket nem lehet szétválasztani, 1 ^ de nem mindig egyszerre kerülnek a különböző stádiumokba, fokozatokba."

1 * A konkrét esztétikai aktus során Bahtyin szerint az ágazati és az általános filozófiai esztétika területei, kölcsönhatásuknak váratlan módjai jönnek létre, bizarr kapcsolatformák születnek, amelyek az esztétikai kapcsolatok sokarcúságának és univerzális voltának felelnek meg. Az esztétikai kutatási stratégia kulcsa lehet Bahtyin vallomása: "Szeretem az egy jelenségre vonatkozó terminusok variációit és sokféleségét. A perspektívában való elhelyezések sokaságát. A távolihoz való közelítést a közvetítő elemek említése nélkül."' ^